AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik

nyok között természetes dolog, hogy e könyvtárak mind dokumentumaikat, mind tájékoztatásukat a szakterület más intézményben dolgozó munkásai számára is közkinccsé teszik. Erre kötelezi e könyvtárosokat a kölcsönösség elve is, a „nemzeti" szakkönyvtártól kapott szolgáltatásokat nemcsak elfogadják, hanem azokat saját szolgáltatásaik visszaáramol tatásával bizonyos fokig meg is szolgálják. A központi és helyi szolgáltatásoknak ez az állandó körforgása tudja csak biztosítani az ország szakembereinek legteljesebb, mindenütt igénybevehető és magasfokú segítését. A szakfőiskolai és kutatóintézeti könyvtáraknak — amennyiben vidéken működnek — sajátos területi funkcióik is vannak. Állományukat és szolgáltatásaikat — a szűk intézményi érdekeket félretéve — a legmegfelelőbb formában rendelkezésre bocsátják a területen dolgozó szakembereknek, a helyi, kisebb állományú és intenzívebb szolgáltatásokra nem képes szakkönyvtáraknak és általános gyűjtőkörű (közművelődési) könyvtáraknak is. A hálózati központi vagy alközponti feladatokkal megbízott felsőoktatási és kutatóintézeti szakkönyvtáraknak a fentieken kívül el kell látniuk a hálózat vagy alhálózat könyvtárainak szakmai-módszertani irányítását, s általában a már fentebb meghatározott hálózati központi, alközponti teendőket is. (A főiskolai és kutatóintézeti szakkönyvtárak felsorolt funkciói ezeknek a könyvtáraknak csak „külön" feladatait tartalmazzák, azokról az általános, alapvető funkciókról, amelyek az egyéb helyi jellegű szakkönyvtárakkal közösek, ezután összefoglalóan szólunk.) 2. Egyéb helyi jellegű (vállalati, intézményi, hivatali) szakkönyvtárak Az oktatással (felsőfokú és középfokú), tudományos kutatással, iparrajj; mezőgazdasággal, közigazgatással, művészeti feladatokkal stb. összeszövődve igen nagyszámú szakkönyvtár működik. Összefoglalóan helyi jellegű szakkönyvtáraknak nevezhetjük őket, mivel elsődleges feladatuk a fenntartó szerv munkájának segítése könyvtári eszközökkel. Jelentőségük évről-évre nagyobb s hatásuk az élet minden területére kiterjed. Közülük a nem humanisztikus tematikájú, általában a termeléssel szoros kapcsolatban levő (ipari, mezőgazdasági) szakkönyvtárak a legszervezettebbek, a legnagyobb tájékoztató apparátussal rendelkezők. A helyi jellegű szakkönyvtárak funkcióinak megállapítása igen bonyolult feladat, s mindenekelőtt feltételezi a helyi jellegű szakkönyvtár fogalmának pontos és egységes meghatározását. A fogalom alapvető kritériumainak meghatározása lényegében tartalmazza a szakkönyvtár funkcióit is. A szakkönyvtár a szakterület begyűjtött, használatra szánt, tájékoztatásra kész és e célokra alkalmassá tett gyűjteményének, a szakmailag és könyvtárszakilag felkészült könyvtárosnak és a használóknak kölcsönösen összefüggő* együttese, amely működését célszerű felszereléssel s megfelelő helyiségekben (épületben) fejti ki. Az általános meghatározás összetevőit egyenként elemezve meg kell világítanunk, hogy melyek azok a minimális követelmények és feladatok, amelyeknek meg kell felelnie, ill. amelyeket el kell végeznie a legkisebb szakkönyvtárnak is, azaz meg kell határozni azokat a minimális normákat, amelyek alatt nem beszélhetünk szakkönyvtárról. 184