AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik

előzi meg. A meghatározás azonban csak a gyűjtőkörre vonatkozik s nem tér ki e könyvtárak szolgáltatásaira. Eszerint: „2. Az országos jellegű tudományos szakkönyvtár valamely meghatározott tudomány igényeit elégíti ki országos viszonylatban (amennyiben hálózati központ, hálózatával együtt). Ennek megfelelően a teljesség igényével gyűjti az illető tudomány körében megjelenő hazai és a gyűjtőkörébe tartozó jelentős külföldi kiadványokat. 3. A tudományági szakkönyvtár egy-egy tudomány szűkebb szakterületének (bányászati, erdészeti, meteorológiai, statisztikai stb. szakterület) könyvtári igényeit elégíti ki. A tudományági szakkönyvtár szakterületének hazai kiadvány any agát teljesség igényével is gyűjtheti, ha erre az illető könyvtárnál szükség van és a felügyeleti szerv hozzájárul. 4. A helyi jellegű — vállalati, intézményi, hivatali stb. — szakkönyvtár feladata: a vállalat, intézmény, hivatal szakkönyvszükségletének kielégítése, az ezen kívül jelentkező igényeket a lehetőség szerint, főként könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki." Az utasítás melléklete tartalmazza az egyes könyvtárak besorolását, megjegyezve, hogy a besorolás nem teljes. A magyar könyvtári jogszabályok bizonyos félreértést okozhatnak, mivel csak a gyűjtőkör szerint kategorizálják a szakkönyvtárakat s a tartalmi és a jellegbeli szempontokat figyelmen kivül hagyják. Ugyanis a tudományági szakkönyvtárak többségükben lényegében országos jellegűek (csak a gyűjtőkörükbe vágó tudományterület szűkebb (ez sem mindig), mint az országos jellegűnek nevezett szakkönyvtárakénak), mivel tudományterületük országos gyűjtő és tájékoztató könyvtárainak szerepét kell betölteniök. A jogi szabályozás országos jellegű szakkönyvtárként sorolja fel az MTA Könyvtárát, mint a meglehetősen szűk orientalisztika szakkönyvtárát, ugyanakkor a tudományági szakkönyvtárak közé sorolja pl. a jóval szélesebb gyűjtőterületű Zeneművészeti Főiskola Könyvtárát. Ebből a kiragadott példából is látható, hogy a nagy könyvtárak — legyen bár a gyűjtött szakterületük szűk, az országos jellegűek közé, a kisebb könyvtárak, ha a gyűjtött szakterület szélesebb is, a tudományágiak közé sorolódtak. A besorolásnál úgy tűnik, elég gyakran keveredett az elvi meggondolásokkal az a — különben fontos •— szempont, hogy az adott könyvtár képes-e a jelenben országos jellegű szaktájékoztatásra szakterületre viszonylatában, vagy sem. Úgy gondoljuk, a funkciók elvszerű megállapításakor helyesebb a tudományági szakkönyvtár kategóriát figyelmen kívül hagyni s tematikájukat is figyelembe véve csak az országos jellegű önálló (nemzeti), országos jellegű nem önálló, felsőoktatási és helyi jellegű szakkönyvtárakról szólni. Országos jellegű önálló „nemzeti" szakkönyvtárakat csak a nem humanisztikus könyvtárak között találunk. (Kivétel Magyarországon az Országos Pedagógiai Könyvtár.) Jellemzőjük, hogy szervezetileg önálló intézmények, sem egyetemhez, sem más intézményhez nem tartoznak, továbbá az adott szélesebb tudományterület dokumentumainak átfogó gyűjtése, e dokumentumok hozzáférhetővé tétele bárki számára, a szakirodalmi tájékoztatás országos megszervezése s a szakterület kisebb könyvtárainak módszertani irányítása. (Az UNESCO statisztika is a „nemzeti könyvtárak" körébe utalja az ilyen jellegű és feladatkörű szakkönyvtárakat.) Magyarországon országos jellegű önálló „nemzeti" szakkönyvtárak: az Országos Műszaki Könyvtár, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és az Országos Orvostudományi Könyvtár. Az országos jellegű nem önálló szakkönyvtárak (tartalmilag akár humanisztikusak, akár nem humanisztikusak) egy része olyan általános tudományos könyvtár, 176