AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik

tapasztalatok hozzáférhetővé tétele (gyűjtés és feltárás) és közvetítése az érdekeltek és érdeklődők részére. Ilyen értelemben mind az általános (általános tudományos és közművelődési) könyvtárakban, mind a szakkönyvtárakban elengedhetetlenül szükségszerű a tájékoztatás. Az általános könyvtárak tájékoztató szolgálatát a széleskörűség, általában a kisebb mélység, a dokumentumok szűkebb köre, s a források gyakoribb volta jellemzi. A szakkönyvtári tájékoztatást (dokumentációt) a tájékoztatás szűkebb köre, a feltárás nagyobb mélysége, a dokumentumok legszélesebb köre s a források ritkasága jellemzi. (Természetesen a kivételek és átmenetek elég gyakoriak, pl. a Szovjetunió Összövetségi Könyvkamarája, vagy a berlini Staatsbibliothek igen részletes orvostudományi dokumentációt végez.) A nagy általános tudományos könyvtárak tájékoztatása tudományos igényességű és részletességű, ugyanakkor egyes tudományágak tekintetében (Sondersammelgebiet) szakkönyvtáraknak is minősülhetnek. Az integrálódás, egy-egy ország könyvtárainak összehangolt működése a tájékoztatás területén is (főleg itt) érezteti hatását. A szakkönyvtárak szűkebb körben, de teljes mélységig végzett tájékoztatása ma már nem korlátozódik az adott könyvtár olvasóira, a hálózaton belüli és hálózatközi kapcsolatok révén bárki, bárhol hozzájuthat, használhatja. A SZAKKÖNYVTÁRAK VÁLFAJAI Az eddigiekben a szakkönyvtárakról általában beszéltünk, együttesen tárgyalva az országos jellegű és intézményi, vállalati stb. könyvtárak mindenegyes válfajra érvényes legáltalánosabb jellemzőit. Ezt a módszert nem követhetjük tovább, mert helytelen megállapításokhoz vezetne. A továbbiakban meg kell különböztetnünk a szakkönyvtárak különböző válfajait. A különbségtevéskor számos szempontot kell figyelembe vennünk, amelyek közül a legjelentékenyebbek: a tartalom szerinti (az állomány melyik szakba tartozik), a jelleg szerinti szempontok (kikre terjednek ki a könyvtár szolgáltatásai),. ami egyúttal meghatározza a könyvtárak nagyságrendjét és a nyilvánosságának fokát is. A tartalmi szempont figyelembe vételével —- bár az elhatárolás igen nehéz — megkülönböztethetünk: a) humanisztikus (filozófiai, történelmi, filológiai, művészeti ós zenei) szakökny vtárakat; b) nem humanisztikus (természettudományi, műszaki, mezőgazdasági jogi és közgazdasági) szakkönyvtárakat. A tartalom szerinti felosztást külön kiemeljük, a szakkönyvtárak felosztásának többi szempontjait ezen a belül érvényesítjük. A tartalmi szempont kiemelését az indokolja, hogy a könyvtár állományának profilja alapvetően befolyásolja a két típusba tartozó könyvtárak gyűjtött dokumentumainak körét, szolgáltatásait, sőt szervezetét is. A humanisztikus könyvtárakban a könyv a legfontosabb dokumentum, jelentőségben messze megelőzi a folyóiratot és az egyéb dokumentumokat. A nem humanisztikus könyvtárakban a folyóiratok a legfontosabbak, s itt kevés tekintettel vannak a külső megjelenésre, akár nyomtatott, akár sokszorosított, vagy másfajta is a dokumentum, alapvető az időszerűségük és folyamatosságuk. A nem humanisztikus jellegű könyvtárakban általában igen csekély a jelentősége az 174