AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: A központi katalógus szerkesztésének Berghoeffer-féle módszere

A keresztneveknek a besorolási elemek közül való kiküszöböléséből két igen jelentékeny előny származott: a.) A katalógusban különféle helyeken szereplő azonos szerzők (Müller J., Müller J. G., Müller Johann, Müller Johann G., Müller Johann Georg) azonos művének cédulái egymás mellé kerültek, b.) az így összekerült cédulák lelőhelyét egyetlen kartonra lehetett rávezetni, tehát a katalógus terjedelme e módszer bevezetésével csökkent. A svájci fonetikus elv kisérleteinkbe való esetleges bekapcsolásán sokat gondolkodtunk (pl. a Mayer- és a Schmidt-féle nevek eltérő irásformájuk ellenére való egybeosztása), azonban úgy döntöttünk, hogy ez az egyszerűsítés — külföldi neveknél — félreértésekre adhat alkalmat a különféle nyelvek egymástól eltérő és nálunk nem mindig ismert kiejtése miatt. A kísérleteink során létrehozott katalógus-rész a vele való munka, illetve a használat közben — a már említetteken kívül — a következő tanulságokkal szolgált: a) az új, „Berghoeffer-rész/'-be való cédulabeosztás az eddigi munkaidőnek kb. egyharmad részével csökkent; b) az információ-adás ideje pedig kb. fele lett a réginek. Mindezen tapasztalatok teljes mértékben igazolják a szakirodalomban közzétett külföldi adatokat. Az elmondottak alapján elvileg igen kívánatosnak látszik, hogy az OSZK központi katalógusát a Ber ghoeff er-rendszer fent ismertetett elvei alapján átrendezzük. Ehhez kitűnő alkalom lenne a központi katalógus különféle darabjainak (az 1924 és 1944, az 1945 és 1956, az 1957 és 1962 között jelentett címek sorozatai, valamint a szovjet művek katalógusa) tervbevett és kötelező összeosztása. Azonban figyelembe kell venni, hogy a Berghoeff er-szisztemn szerinti beosztás illetve átrendezés lényegesen nagyobb munkát jelentene, mint az egyes sorozatok eddigi gyakorlat szerinti ,,sima" összeosztása. Mórlegelnünk kell tehát, hogy a később jelentkező igen nagy előny milyen arányban áll (munkaerőgazdálkodás, információk adásának gyorsasága) a jelenleg és a közel jövőben felmerülő többletmunkával. Jegyzetek 1. Eletére és munkásságára vonatkozó legfontosabb irodalom: a) Berghoeffer, Chr. W. munkái: Die Freiherrlich Carl von Rothschild''sehe Öffentliche Bibliothek. Ein Grundriss ihrer Organisation. Hrsg. v. Christian Wilhelm Berghoeffer. Frankfurt a. M. 1913. XXVI, 322 p. — Berghoeffer, Öhr. W.: Der Sammelkatalog wissenschaftlicher Bibliotheken des deutschen Sprachgebiets bei der Freiherrlich öarl von Rothschild''sehen Öffentlichen Bibliothek. Frankfurt a. M. 1919. 61 p. — Berghoeffer, öh. W.: Der Büchernachweis für die technischen Wissenschaften. = Zeitschr. Verei. Deutscher Ingen. 63. Bd. 1919. 1260—1261. p. — Berghoeffer, öh. W.: Der Frankfurter Sammelkatalog. = Zentralbl. Bibl. Wesen. 42. Jg. 1925. 442—455. p. — Berghoeffer, öh. W.: Vorschrift für den Sammelkatalog wissenschaftlicher Bibliotheken des deutschen Sprachgebiets. Frankfurt a. M. 1927. — b) Berghoeffer munkásságát ismertető tanulmányok: Abb, Gustav: Die Bibliotheksbenutzung. Neu bearb. v. Wilhelm Martin Luther. = Handbuch der Bibliothekswissenschaft. 2. verm. u. verb. Aufl. Wiesbaden, 1959. 2. Bd. 492—493. p. — Bauhuis, W.: Zentralkataloge. Grundsätze und Aufbauvorschläge. = Zentralbl. Bibl. Wesen. 67. Jg. 1953. 3/4. H. 81—102. p. — Bourgeois, P.: Zweck und. Aufbau der Gesamtkataloge. = Das Antiquariat. 8. Jg. 1952. 13/18. No. 16—17. p. — 169