AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

46. Id. mű, 355. 1. 47. A kolozsvári Egyetemi Könyvtár. Uránia, 1912. febr. 49—54. 1. 48. Van Buren, M.: Főiskolai és egyetemi könyvtárak belső tervezése. = College Research Libr. 1959. 3. 231—235., 238. 1. (OSZK 1752. sz. ford.). 49. Lásd Programtervezet, 14—22. 1. 50. Feljegyzés az ÉM. Középülettervező Vállalat Műszaki Tanácsa 1961. aug. 25-én megtartott üléséről. (Tervfeladat II. k. 31. 4.) 51. Lásd a Konzultatív Várbizottság 1961. szept. 4. és 1961. okt. 3-án tartott ülésének jegyzőkönyvét az OSZK Könyvtárépítési Munkacsoportja irattárában. 52. Lásd az OSZK és a KÖZTI képviselőinek 1962. március 17-én az OSZK és a Palota függőben maradt kérdéseinek tárgyában folytatott megbeszéléséről felvett jegyzőkönyvet az OSZK Könyvtárépítési Munkacsoportjának irattárában. -53. Oalvin, H. R. — Van Buren, M.: Le bátiment d'une petite biblioihéque. Paris, 1959. UNESCO. 150 1. •54. Prototípusát az Országos Levéltár készítteti el a KÖJÁL, az AGROTERV és a MÜBER közreműködésével. 55. A külső világítás igényére a Program csak rámutat, megoldása Budapest Főváros Elektromos Műveinek feladata az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével. 56. Az elektroozmotikus vízszigetelés az utólagos szigetelés modern formája és az épület talajvízbetörés elleni védelmére szolgál. A szigetelés terveit a Földmérő és Talajmechanikai Intézet készíti el. Az eljárás lényege, hogy a falak aljában megfelelő számú földelő szondát (elektródát) telepítenek, melyek a föllépő elektromos potenciál-különbség folytán a talajvízszivárgást megakadályozzák. (Vö. A Nemzeti Könyvtár új épületének tervezési programja és műszaki tervezési feladata. II. köt. 3. 31. II. c. 38. 1. „Elektroozmotikus vízszigetelés". Uo. 31. 3. Földmérő és Talajmechanikai Intézet: „Tanulmány a Budavári Palota ,,F'-épület nedvesség elleni védelmével kapcsolatban", 9. 1.) 57. Vö. Feljegyzés az ÉM Középülettervező Vállalat Műszaki Tanácsa 1961. VIII. 25-én megtartott üléséről. 3. pont: „Az épület alagsorába tervezett és az egész budavári palotanegyed részére is szolgáló kazántelep létesítésével Tervtanács nem ért egyet különös tekintettel arra, hogy ez a felszabadult terület a Nemzeti Könyvtár raktározási igénye kielégítését kb. 8—10 évre tudná biztosítani" ... A Tervtanács javasolta, hogy a Kelenföldi Erőmű 1967-re a szükséges energiát már biztosítsa, ha ez nem lehetséges, a palotakomplexum területén, olyan helyen határozzák meg a kazántelep helyét, ami a létesítmények racionális fejlesztését hátrányosan nem befolyásolja. (Tervfeladat, 31.4., 2.1.) 58. Vö. Jegyzőkönyv, készült a Konzultatív Várbizottság 1961. október 3-án a Középülettervező Vállalatnál tartott üléséről. 3.1. (Gépirat az OSZK Könyvtárépítési Munkacsoportjának irattárában.) 59. Lásd Adatlap a Budavári Palota beruházási programjának kialakításához, ,^"-épületszárny; Adatlap a Budavári Palota beruházási programjának „Mobil-bútorok" c. tételéhez. Adatlap a Budavári Palota beruházási programjának kialakításához „Képzőművészeti alkotások"; Műleírás a Budavári Palota beruházási programjának „Képzőművészeti alkotások" c. tételéhez. — Beruházási program a Budavári Palota helyreállítására, Építésügyi Minisztérium 1960. (Gépirat. Készítette az Országos Műemléki Felügyelőség a KÖZTI közreműködésével.) €0. Vö.: a „Tűzjelzőberendezések" c. pontot a „Jelző, kereső és hírközlő berendezések" c. alfejezetben. — A tűzvédelmi berendezések végleges kialakítására a tűzrendészeti hatóság a kiviteli tervek alapján fog végleges szakvéleményt adni. (Vö. Tervfeladat II. k. II. o. a Tűzvédelmi berendezések 1—2. 1.) 61. Lásd „Jelentés az OSZK új székházának tervezése kapcsán tett külföldi tanulmányutakról" id. mű, 15—17. 1. — Liebers, Gerhard: Bibliotheksbau in USA. Beiträge zum Buchund Bibliothekswesen, Bd. V. 1956. 103