AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai

helyiségek egymásutánjáról. Az alapterület univerzális értékű, tehát bármire használható. A meglehetősen alacsony emeletmagasság (kb. 2,5 méter) bizonyos korlátozásokat jelent a tér kiképzése szempontjából. A födémek mindenütt olyan erősek, hogy az épület bármely pontján el lehet helyezni könyvanyagot s így lehetséges raktári részeknek az épület egyéb részeivel való felcserélése. Az egész épület, mint Liebers megállapítja,

52 könyvraktár, illetve más oldalról nézve olvasóterem. A „moduláris rendszer" a könyvtárépítésben Amerikán kívül is tért hódít. Indiában az 1960. évi könyvtárépítési szabvány

53 a könyv tár építési és berendezési eszmei modulust (térelemet) 10 cm-ben szabja meg. Minden épület és bútor (berendezés) csak ennek lehet a többszöröse. A méretek meghatározásakor elsősorban a gazdaságos térkihasználásra és az olvasók kényelmére kell törekedni. A moduláris rendszer európai szempontból természetesen sok problémát vet fel, kissé zavarbaejtő fejlődés ez az európai könyvtáros és olvasó számára. Kérdés, hogy ez a rendszer esztétikailag kielégíti-e az olvasót még akkor is, ha a színhatásra, a kondicionálásra és a hangszigetelésre messzemenőleg ügyelnek a tervezők és a kivitelező mérnökök. Kérdés, szükség van-e arra, hogy az egész könyvtárépület átalakítható legyen? Nem elégséges-e, ha annak csak meghatározott részei alakíthatók át ? A 2,50 m magasság azt jelenti, hogy a raktár-térségben az állvány felső része csak zsámollyal érhető el, s ez nehézségeket jelent a raktárhasználatban. Nyilvánvaló, hogy csak közép vagy kisebb nagyságú gyűjtemények esetében jár haszonnal, hiszen nagy állomány mozgatása nehézkes, csak rendkívüli esetekben indokolt. A kísérlet kétségtelenül érdekes, bár egyes szakírók, mint pl. a német Liebers arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a rendszer az európai könyvtárügy számára „nem sokat jelent".

54 Helyesen mutat rá Zabel arra,

55 hogy az amerikai értelemben vett flexibilitás által nem lesz nagyobb a könyvtár épülete. Ha szükségszerűen növekedik az állomány, elkerülhetetlenül több, nagyobb területre is szükség van. „A flexibilitás elvének alkalmazása — jegyzi meg — sokszor jogos lehet, értékelhető azonban úgy is, mint az elénk állított feladat előtti bizonytalanságunk kifejezése. A döntés felelősségvállalást jelent és a flexibilitás szükségességének hangoztatása egyszerű kitérés is lehet a felelősség vállalása elől."

56 Bleton mutat rá helyesen arra, hogy az amerikai értelemben vett flexibilitásnak mi az oka?

57 Az amerikai könyvtárak javarészében a raktározás szakrendi. A keresést az olvasó maga végzi el, vagy a szolgálat végzi el helyette. Ez a tény azt jelenti, hogy mindig újabb és újabb anyagot kell a felállított raktárakba közbeiktatni, tehát az egyes szakrendi „telepek" szünet nélkül mozgásban vannak. Ahol az állományt numerus kurrens szerint s a nagyságrendnek megfelelően tárolják, ott az amerikai értelemben vett flexibilitásnak nem túlságosan nagy a jelentősége. Az európai út nyilvánvalóan más. Biztosítani kell Zabel idézett megjegyzése ellenére is az újonnan létesített vagy átépített könyvtári épületek flexibilitását a belső terek jövőbeni felhasználhatósága érdekében, nem a felelősségvállalás kikerülése miatt, hanem annak az egyszerű alapigazságnak a jegyében, hogy egy több évtizedre épülő épület esetében az építő nemzedék nem tudhatja, hogy 7 Évkönyv 97