AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai

táraknak csak meghatározott részeit lássa el a tervezés tömör raktári berendezésekkel.

38 A nagy könyvtárban tehát a raktár tovább él az épület hagyományos, hármas tagoltságú rendszerében. A múlt század közepétől határozott hangsúlyeltolódás észlelhető az olvasóteremtől a raktár felé s mint Zabel találóan jegyzi meg

39

: „Ebben a fejlődésben bizonyos tragikus elem rejlik. Az ember csak technikailag tudott urává lenni az állandóan növekvő könyvtermelésnek, szellemileg azonban nem. A könyvtárosokat annyira igénybevette a könyvek kiválogatása, rendezése és felállítása, hogy többé nem voltak képesek a könyv és az olvasó kapcsolatát kielégítő mértékben biztosítani. Rendezési okokból száműzték a könyvet az olvasóteremből és helyébe a katalógust tették. Ezáltal megszűnt az eleven kapcsolat az olvasó és a könyv között." A hármas tagoltságú könyvtárnak megvannak a kétségtelen előnyei (a feldolgozó munka jó telepítése, takarékos raktározás, koncentrált olvasótermek stb.). Lehetőséget ad az épület világos architektonikus kialakítására, a hármas funkciót tehát az épület külsejében is jól kifejezésre tudja juttatni. A hármas tagoltságú könyvtártípust ma is alkalmazzák és még igen sokáig alkalmazni fogják, azonban az alapok változtatása, átalakítása mág megindult. Megkezdődött az a folyamat, amely feloldja a hármas tagoltságú könyvtár egyes részeinek korábbi elszigeteltségét. Az új típusú könyvtár arra törekszik, hogy a hármas könyvtári belső tagoltságot újból egyetlen egységgé alakítsa, építészeti szempontból is, egymásbafolyó térségekkel, jól átgondolt technikai berendezésekkel.

40 Az új könyvtárépítkezési fejlődés ismét közvetlenül a könyvhöz igyekszik irányítani az olvasót, közvetlenül magát a könyvet akarja nyújtani, bármilyen nagy is és bármennyire is gyorsan növekszik az állomány. Ennek az új útnak alapjai az Amerikai Egyesült Államok könyvtáraiban alakultak ki. 7. A könyvtárépítés az Amerikai Egyesült Államokban az utolsó negyed évszázadban nagy fejlődésen ment át. Az új szellem a korábban főleg az esztétikai szempontok vezérelte tervezéstől olyan irányba fordult, mely elsősorban a használhatóság és a használók szempontjait tekinti. Azt az újabb törekvést, amely azt hirdeti, hogy a forma alkalmazkodik a működéshez, ma már az összes újabb építkezések bizonyítják.

41 A „public library"-k az Egyesült Államokban már a 18. században kialakultak. A 19. század e könyvtártípus kivirágzási időszaka. Ehhez kapcsolódnak a „college library"-k, melyekből a nagy egyetemi könyvtárak (Harvard, Cambridge, Yale, New Haven stb.) kinőnek. Szabad szellem, praktikus szemlélet jellemzi e könyvtárakat: 1900-tól kezdődően kialakul az „open shelv", a szabad polc, melynek nagy amerikai úttörője B. R. Greene és Ch. H. Soule. A public library-k mellett tehát az egyetemi könyvtárak azok, amelyek épületei az amerikai könyvtárépítési utat a legjellemzőbb módon képviselik. Az egyetemi könyvtárak építkezését két szakaszra lehet osztani: 1. 1890—1910 ún. „átmeneti időszak", amikor a könyvtárak építésekor a raktárt „L", „U" vagy „T" alakú alaprajzban az épület domináns elemeként tervezik meg. 94