AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai

Más jellegű decentralizálásról van szó olyan nagy könyvtárak esetében, amikor a központi épület raktárainak tehermentesítésére az adott könyvtár külső épületekben — esetleg vidéken — nagy raktárakat létesít. Ilyen pl. a párisi Bibliothéque National versaillesi dépőt-ja

15 és a londoni British Museum Könyvtára hendoni lerakata. Minden esetben az olvasók mennyiségi és minőségi vizsgálata szabja meg, hogy egy adott könyvtár olvasótermeit milyen mértékben szakosítsa. A kisebb és közepes nagyságú könyvtárakban egyre inkább az egyetlen, egységes olvasói tér gondolata válik uralkodóvá, amelyben együtt települ és működik könyv, könyvtáros s ugyanott biztosítanak helyet a kölcsönzésnek és a helybenolvasásnak egyaránt. Az egységes könyvtári tér azonban rész-terekre és elhatároló övezetekre oszlik anélkül, hogy az egyes részek közé falakat emelnének. Ilyen rész-tér pl. a klubszerűén kiképzett előtér, melyet kölcsönző (s egyben ellenőrző) övezet követ. Csak ezen átjutva kerül az. olvasó a szabadpolcos könyvkiválasztó térbe, ahol még „böngésző" ós „lapozgató" helyek is vannak. Ezt a teret követi a tanácsadó- és tájékoztató-szolgálat övezete s végül az olvasói és kutatói tér. Ez a gondolat, tehát a feladatok szerint ugyan megosztott, de mégis egységes nagy olvasói térség eszméje bizonyos vonatkozásokban befogadásra talált a tudományos nagy könyvtárak építkezéseiben is. A nagy könyvtár azonban még ilyen esetekben is (s ezt alaposabb vizsgálat után megállapíthatjuk) megtartja a klasszikus hármas tagoltság elvét: vagyis külön vannak az adminisztrációs (hivatali, feldolgozó, bibliográfiai stb.) helyiségek, külön terület a könyvraktár 6'. ábra. Moszkva. Állami Egyetem Alapkönyvtára vázlatterve. I. emeleti alaprajz 85