AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai

Az Amerikai Egyesült Államokban általában a szakemberek szervezett csoportja alkotja a tervező együttest („planning team"), melynek három legfontosabb tagja: az állami (felügyeleti) hatóság képviselője, a könyvtáros (aki a programot adja) és az építész. Két további személy egészíti ki a bizottságot éspedig a tanácsadó (könyvtárépítésekben szakértő könyvtáros), valamint a belső tervező.

8 Az együttműködést országonként ma már országos, helyenként szakmaitársadalmi jellegű bizottságok látják el. A Szovjetunióban F. N. PascsenJco építész vezetésével a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtárügyi Tanácsa mellett Könyvtárépítési, berendezési és gépesítési bizottság működik. Hasonló szerv működik az Amerikai Egyesült Államokban is, és számos európai országban. Magyarországon az Országos Könyvtárügyi Tanács egyik szervezeti egysége, a Könyvtárépítési Szakbizottság végzi ezt a munkát. Feladata igen sokrétű: szóban és írásban tanácsokat ad minden könyvtárépítkezési kérdésben. Működési területe kiterjed a belső térség és a berendezés kiképzésére is. E szakbizottság könyvtárépítkezésekben járatos könyvtárosokból és építészekből áll. Minden jelentős könyvtárépítkezés esetében közreműködik anélkül, hogy a szakbizottságnak hatósági jellege lenne. Az európai nemzeti könyvtárak, melyek az UNESCO védnöksége alatt 1958-ban Bécsben tartották megbeszéléseiket, felhívták a Könyvtárosok Nemzetközi Szövetsége (FIAB) figyelmét arra, hogy könyvtárépítkezések területén meg kell valósítani az európai együttműködést, s ennek jegyében minden ország számára lehetővé tenni a többi országokban szerzett tapasztalatok felhasználását.

9 A bécsi kollokvium nyomán a FIAB (Federation Internationale des Association des Bibliothécaires) 1959-ben Varsóban tartott közgyűlésén, felismerve a könyvtárépítés nemzetközi fontosságát, Könyvtárépítési Szakbizottságot hívott életre.

10 3. Régi alapigazság, hogy minden építészeti terv saját probléma-komplexumát adja ós mindegyiket a maga útján kell megoldani. Egy sikeres könyvtári épülettel kapcsolatban legfontosabb kívánalom a gondos tervezés, s aligha lehet túlbecsülni az egyes részkérdéseknek a tervezést megelőző részletes vizsgálatát. Annak ellenére, hogy minden építészeti tervnek megvan a maga sajátossága, a könyvtárépítkezések területén kialakultak bizonyos általános elvek, amelyek meghatározott országokban sajátos módon érvényesülnek. Az Amerikai Egyesült Államok könyvtárépítkezései alakították ki együttesen az „amerikai utat" nemcsak a nagy könyvtárak esetében, de különösen az egyetemi könyvtárak, valamint a közművelődési könyvtárak területén is. Európában ilyen jellegzetes, sajátos könyvtárépítési koncepcióról századunkban csak svéd vonatkozásban beszélhetünk. Léteznek ugyan országok szerinti sajátosságok, ezek azonban eléggé elmosódnak és keverednek. Az északi államok — s elsősorban a svédek — könyvtárépítkezéseit viszont általában az jellemzi, hogy szabad teret adnak minden modern építészeti gondolatnak,, mindennek, ami új, de kerülik a túlzásokat. Egyszerű formák, tiszta belső térkiképzés, funkcionálisan jól megtervezett bútorzat e könyvtárak jellemzői. (E kérdésre még visszatérünk.) Az északeurópai könyvtárakat a szabadpolc jellemzi. 82