AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Nagydiósi Gézáné: A Hírlaptár raktári helyzete az új épület berendezésének perspektívájában

Hátránya az igen tekintélyes előállítási költség. Űj létesítménynél az építési költség természetesen kisebb, hiszen ugyanazt a mennyiséget sokkal kisebb helyen lehet tárolni, tehát kisebb épületben lehet ugyanannyi könyvet elhelyezni. Az állványzat-költség azonban kb. háromszorosa a normális állványzat-költségnek és ezáltal az egy kötetre eső raktározási költség új létesítménynél valamivel nagyobb, mint az egyéb raktárban. Stromeyer összehasonlította az Ingold és a Snead-íéle rendszert. Számítása szerint az Ingold-rendszerrel 190%-os kötetemelkedést lehet elérni a Snead-íéle 155%-os emelkedésével szemben. Személyzet-megtakarítás is jelentkezik mindkettőnél, mert kisebb területen aránylag kevesebb dolgozó tudja ugyanazt a munkát elvégezni és a takarító szükséglet is kisebb. Az I ngold-r endszerű állványsor úgy is elkészíthető, hogy teljesen záródjanak egymáshoz, így pormentesen őrzik meg az anyagot, napsütéstől óvják és tűzbiztosak. A Snead-Tendszemél ezek az előnyök legfeljebb a belső állványra érvényesek, a külső, szétnyitható állványszárnyak éppolyan nyitottak, mint bárhol másutt. Az Ingold-rendszemek még egy előnye, hogy kézikocsival az állványok közé be lehet menni, a Snead-rendszernél a kinyíló szárnyak a közlekedést erősen zavarják. Végül az Ivigold-állványsor bárhová áthelyezhető, míg a Snead-rendszer gerince a beépített központi állványsor, és erre vannak erősítve a kinyitható szárnyak. Az Ingold-rendszer terhére kell írnunk viszont gépi üzemeltetését, ahol üzemzavarral is számolni kélL A polcok ide-oda mozgatása több időbe kerül, mint a >SWaeZ-rendszerű pölcnyitás. Viszont állítólag a jól elkészített mozgó szerkezetű állványzat emberi erővel is könnyen elmozdítható, áramszünet esetén sem kell tehát szüneteltetni a munkát. Összefoglalva a fentieket: a kerekeken mozgatható állványok látszanak legcélszerűbbeknek, ha olyan széles folyosó áll rendelkezésre, hogy az állványok a sorból kihúzhatók, akkor ez a legegyszerűbb rendszer, egyébként az Ingold-féle a gyakorlatibb. ' »Raktáraink bsrendezésénél már a tervezőknek figyelembe kellene venniök a tömör raktározás igényeit. Nem csupán azokon a helyeken, ahol már valószínűleg az induláskor tömör raktározás lesz (pl. az archivális anyagnál), hanem mindenütt, ahol tömör raktározás a jövőben egyáltalában szóba kerülhet. Itt elsősorbán az épület teherbírására, a megfelelő alap kiképzésére és az állványzat célszerű elhelyezésére kell gondolni. Ha pedig már a beköltözéskor használunk tömör raktározást, a legjobbnak mutatkozó svájci rendszert lehetne alkalmazni a Hírlaptár viszonylatában az űní „holt" (1. később) és az egész archivális anyagra. Ha a formátum szerinti rendezés megtörtónt, különleges fenntartásra nincs szükség. Ha azonban ilyeii rendezést nem hajtottak végre, a legnagyobb polcszélességű állványokat kellene alkalmazni, mert különben az anyag szétrázódása ós elcsúszása több nehézséget okozna. (A svájci rendszernél az anyag nem terjedhet túl a polcon.) Raktározási csoportok '• '' Egy költözésnél mindig felmerülnek olyan problémák, amelyekkel évtizedeken át nem tudtak foglalkozni, de amelyek éppen a költözködés miatt már elkerülhetetlenek. Ilyen a Hírlaptárban a külföldi, idegennyelvű, nem hungaricajellegü 'periodikák ügye. Többszáz folyóméterre tehető ez az anyag, amely legGG