AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Nagydiósi Gézáné: A Hírlaptár raktári helyzete az új épület berendezésének perspektívájában

számítással 0,4 m

2 helyigénye van 12 polcfolyóméternek. A 0,6 m

2 és a 0,4 m

2 éppen 1 m

2-t ad, amiben vegyesen 10 sor negyedrét és 12 sor nyolcadrét anyag fér el, összesen tehát 22 polcfolyóméter. Ez utóbbi két formátumot azért kezeljük együtt, mert a könyvtárakban ez a méret az általános, tehát általában ezzel a két nagysággal számolnak. összevetve a fentieket, a hírlaptári polcfolyóméterben együtt kell értenünk az 1 m

2-t igénylő 6 sort kitevő nagykettedrétet, a 10 fm-t adó kettedrétet és a 22 fm-t kitevő nyolcad és negyedrét méretű anyagot. Ezek a számok azonban természetesen nem a teljes raktárterületet mutatják. Nem lehetséges olyan raktár, ahol a polcok között valamilyen közlekedési lehetőség ne volna. Ezek a munkautak jelentős helyet igényelnek. A nyugati könyvtárakban 65%-ra veszik azt a területet, ami nincs állványokkal elfoglalva, a szovjet könyvtárakban 70%-ra. (Tehát az állványokra csak 35—30% jut.) Hazánkban a zsúfoltság ennél valamivel nagyobb. Pontos számítást tenni azért nem lehet, mert a raktárterület alakja erősen befolyásolja a munkautak nagyságát. Legideálisabb az a helyzet, ha egy középső út mindkét oldalán állnak az. egyenlő hosszúságú állványok. Ez az eszményi megoldás azonban nem valósítható meg keskenyebb raktáraknál, vagy L, U stb. alakú helyiségekben. Tegyük fel, hogy a helykihasználást elég gazdaságosan tudjuk megoldani és egyharmad beépített területtel szemben csupán kétharmadot kell munkautakra igénybe venni. Ebben az esetben 6 fm nagykettedrét formátumú anyag helyigénye 3raktárnégyzetméter, 10 fm kettedrét alakú anyagé ugyanennyi, míg a negyedes nyolcadrét anyagból erre a területre 22 fm-t vehetünk. Ezzel a megfontolással a Hírlaptár jelenlegi anyagának helyigénye nagykettedrétből (345 fm) 172,5 m

2 kettedrétből (1785 fm) 535,5 m

2 negyed- és nyolcadrétből (3030 fm) 414,— m

2 (Ellenőrzésül megemlítjük, hogy 1 m

2 területen általában 7 fm könyv elhelyezésével szoktak számolni. Ezt a kiindulási adatot más országok ismert tényadataiból veszik, így pl. a szovjet közlemények normatíváiból. Fenti számításunk szerint 3 m

2-re 22 könyvfolyóméter esnék, ami csaknem teljesen egybevág a könyvraktározási tapasztalatokkal.) összegezve: a Hírlaptár teljes anyagának raktárigénye 1961-ben ezek szerint (figyelembe véve a mintegy 240 fm-t kitevő kurrens anyagot másféle,, nem lemérhető tárolásban) kb. 1200 m

2

—1300 m

2

. Az új Nemzeti Könyvtárunk viszonylatában a nagyobb számot kell alapul vennünk, tekintettel arra, hogy az ott megadott raktárterületek nemcsak hogy nem közelítik meg az ideális alapterületet, hanem töréseket, szűküléseket mutatnak.) Még valamit az állványok súlyáról. Számításaink szerint egy kettős-állvány megrakva mintegy 800 kg/m

2

, amiből a kötetsúlyra kb. 700 kg-ot veszünk. Ez a súly nem változik lényegesen, bármilyen méretű is az anyag. Ha elvileg elfogadjuk a formátum szerinti raktározást, a raktárakat ennek megfelelően kell állványzattal ellátni. Az állványzatok lehetnek azonos szerkezetűek, de a polcok szélességének és az állványok tengelytávolságának a reákerülő anyag nagysága szerint változnia kell. Ez különös gondot nem okoz akkor, ha az épület olyan szerkezetű, hogy az állványok bárhol rögzíthetők. Ha azonban 62