AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Nagydiósi Gézáné: A Hírlaptár raktári helyzete az új épület berendezésének perspektívájában

tudományos hírlapintézet alapítására vezetett. Hátin már 1864-ben kiadta az első nagy nemzeti hírlap-bibliográfiát. Az OSzK hírlap- és folyóiratállománya 1802-től kezdve gyarapszik a helytartótanács rendelkezése, majd az 1848. XVIII. t. c. határozata folytán. Ez a sajtószabadságot első ízben kimondó magyar törvény ugyanis már gondoskodott kötelespéldányok beszolgáltatásáról. A Szinnyei József kezdeményezésére szervezett hírlapgyűjtemény — az 1884-ben alakult „Országos Hírlapkönyv tár" — 1888-ban beolvadt a Széchényi Könyvtárba és annak egyik osztálya lett. A külön hírlaptári munka: rendezés — eleinte nyelvek szerinti csoportosításban ós betűrendben —, a folyamatos gyűjtés, a kiegészítés, a különleges igényeknek megfelelő raktározás ettől kezdve folyik. A rendkívüli méretekben növekvő anyag többször kiszorult bérelt helyiségekbe, amíg az 1927-ben megépült 654 m

2 rakterületű Bchlick—Vajda rendszerű háromszintes „vasterem" (beépített acélszerkezetű állványokkal és huzalhálóbetétes üveglemez-födémmel) egyesítette az anyagot. De az átmeneti javulást ismét az anyag ide-oda költöztetése és ideiglenes raktározása követte, melyet a második vasterem (az előzőhöz hasonló, de a födémek itt üvegbeton-lemezből vannak), az úgynevezett „kisvasterem" megépítése enyhített. Ebben a két raktárteremben van elhelyezve a jelenlegi Hírlaptár anyagának majdnem fele polcfolyóméterben számítva, súlyban azonban lényegesen több, mert az itt elhelyezett anyag nagyrésze újság, kettedrét és nagykettedrét formátumban. Ezenkívül van hírlapanyag: a hírlaptári bejárati folyosó két magas szintjén (faállványokon), a ruhatári folyosó felső szintjén a Kézirattárig (ugyancsak faállványokon), az V. és VI. számú karzatos teremben körül a falak mellett és a hírlaptári olvasóteremben, főleg a karzaton (ugyancsak fapolcokon), a ruhatár fölött 1960-ban épült kisméretű vasterem két szintjén, és a hírlaptári olvasóterem melletti könyvraktári vasterem földszintjén. Terjedelme mintegy 5400 polcfolyóméter. (Segédkönyvtári anyag nélkül.) Ez a felsorolás hozzávetőleg érzékelteti azokat a nehézségeket, amelyekkel a Hírlaptárban a raktározás területén meg kell küzdeni. A Hírlaptár gyűjtőköre A Hírlaptár az OSzK-nak nagyságban második különgyűjteménye, — teljességében majdnem egyedülálló a világon. Anyagán érezhető nyomokat hagyott a periodikák kiadásának és terjesztésének tervszerű vagy nem tervszerű fejlődése, szervezése, a társadalmi átalakulások, a nyomdák és papírgyárak technikája, nyersanyaga és üzleti szelleme, a kötelespéldányrendeletek végrehajtásának szorgalmazása, a periodikák számának növekedése illetve csökkenése, cserekapcsolataink stb. A periodikák gyűjtése és megőrzése — mint máradandó tanúságtétele az emberi akaraterőnek — ma már nem lehet vitatott, különösen nem egy nemzeti könyvtárban. A gyűjtemény relatív teljessége, mennyisége, értékbeli súlya (nagyrészük unicum) pedig döntően hatnak a Hírlaptár funkciójára és megjelölik helyét az OSzK egészében. Id. Szinnyei József minden magyar hírlapot gyűjtött. Magyar periodika alatt minden az akkori Magyarország területén megjelent időszakos sajtóterméket értettek, a kötelespéldány beszolgáltatás is ebbe az irányba hatott. A második 55