AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1960-ban

részről az osztály végezte a tartalmi előkészítést, résztvett a rendezésben, vezetője a magyar delegáció tagjaként, tagjai a konferencia irodájának munkatársaiként működtek. A külföldi résztvevőkkel folytatott megbeszélések már az év végéig is éreztették a cserekapcsolatokra ható ösztönző hatásukat. A szocialista országok könyvtárügye és az OSZK közötti kapcsolatok elmélyítésének ügyét az osztály főleg külföldi kiállítások anyagának közvetítése (Kisinev, Berlin, Peking stb.) és 15 baráti országból érkező vendég kalauzolásával szolgálta. Az osztály ellátta az UNESCO Könyvtári Albizottság teendőit és fenntartotta az OSZK tagságát egyes külföldi szervezetekben. A legtöbb külföldi vonatkozású munkát az osztály számára a más osztályok kérésére végzett /orcfo'ío'szolgálat adta, 1960 folyamán összesen kb. 450 oldal terjedelemben. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT MŰKÖDÉSE Míg az 1959. évi munkaterv még több olyan elemet tartalmazott, amely azt inkább feladattervhez tette hasonlóvá, az 1960. évi már reálisabban tudta mérni az elvégezhető és konkrét teendőket. Még inkább segítettek a tisztázódásában az év nagyobb arányú vállalkozásai, mint a könyvtártudományi ankét előkészítése, majd a távlati kutatási terv munkálatai, a közművelődési könyvtárügy széleskörű analízise, a különféle tanfolyamok tapasztalatai. Mindezek alapján a KMK munkája hasznosan illeszkedett a könyvtárügy fejlődésébe. Bizonyos mértékig azonban még hátráltatta a KMK munkáját, hogy szerepe még nem eléggé tisztázott a magyar könyvtári köztudatban, munkájának eredményeit nem használják fel a kívánt mértékben. Az a tény azonban, hogy a közművelődési könyvtári hálózatokon kívül egyre több tudományos és szakkönyvtári hálózat is felismeri a KMK elméleti és gyakorlati segítségének jelentőségét, reményt nyújt arra, hogy a jelenlegi akadályok el fognak hárulni. A Könyvtártudományi osztály második évi munkája az első évihez képest jelentősen bővült: a könyvtártudományi kutatások szervezése és a könyvtártudományi dokumentáció megszilárdítása lépett különösen előre. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár hiányosságainak felszámolása terén is komoly eredményeket lehet felmutatni, a kiadványszerkesztést és a sokszorosítási tevékenységet új alapokon szervezte meg az osztály. A munka legfőbb fogyatékossága az, hogy nem eléggé érvényesül még a kellő tervszerűség, amit csak részben magyaráz, hogy több újszerű és bonyolult feladattal kellett megküzdeni. A kutatócsoport tevékenysége az év folymán egyre inkább eltolódott a könyvtártudományi kutatások tényleges végzésétől a kutatások szervezése irányában. Az országban folyó könyvtártudományi kutatások felmérése, értékelése és szervezése keretében a csoport előkészítette és megszervezte az 1960. júniusában megtartott könyvtártudományi kutatási ankétot. Az ankéton mintegy 100 fő vett részt, három előadás hangzott el (Kovács Máté: A könyvtártudomány helye a szocialista tudománypolitikában; Lázár Péter: A könyvtártudományi kutatás helyzete és feladatai; Sebestyén Géza: A könyvtártudományi kutatás távlati tematikai terve). A könyvtártudományi kutatómunka 1959. évi országos felmérése tapasztalatainak alapján utasítástervezet került kidolgozásra a könyvtárakban folyó 27