AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.

biztosítása volt. A hatás ez alkalommal sem maradt el. Dainero leírta, hogy milyen példátlan jelenetek zajlódtak le, amikor a medencéből, ahová a bor lefolyt, neki­láttak az emberek kancsókkal, serlegekkel, kalapokkal stb. kimerni a jókedvre derítő nedűt. A modenai követ — nem kevés iróniával — írt beszámolójában, hogy bár a jubileumi gyüjtőládákat is ennyien és ilyen buzgalommal keresnék fel. Az ünnepségeket a sötétség beállta sem zárta le, mert egész éjjel örömtűzek égtek, harangszó és Te Deum zengett stb. A bíboros például gyertyákkal kivi­lágíttatta szállása, a plébánia épületének összes ablakát. Virradatig tartott az ének és nagy vígság, amelyhez persze nem kis mértékben járult hozzá az alkalmi kutak bora. A májusban megkötött hármasszövetség értelmében Magyarország június elsején megszakította a diplomáciai kapcsolatait a portával. Ulászló ezen a napon búcsúztatta és gazdagon megajándékozta a török követet, aki másnap el is hagyta Budát. Ez a barátságos gesztus nem volt véletlen, mert a király­ban nem a törökök elleni harc lelkesedése, hanem a kilátásba helyezett aranyak utáni vágyódása győzött. A hadisegély felvételében ugyanis Ulászló rendkívül serény volt. Már egy héttel a hármas liga megkötése után megbízta Lányai Albert zengi várkapitányt, hogy az első részletet a velenceiektől Zeng városában felvegye. 160 Ulászló eddigi sok fogadkozása ellenére gyakorlatilag alig tett valamit a törökök elleni háború érdekében. Nem csoda tehát, ha a pápa május 30-án kelt levelében, amelyben újabb búcsúlehetőséget biztosított a hadrakeltek számára, utasította Isvalies bíborost, hogy figyelmeztesse a királyt vállalt kötelezettsé­geire, amelyek értelmében személyesen is köteles hadra kelni. 161 Végül is a király kénytelen-kelletlen elindult kis serege élén délnek. Augusz­tus és szeptember folyamán azonban csupán Tolnáig jutott, majd onnan — anél­kül, hogy a törököket akárcsak megközelítette volna — visszafordult. 162 Ulászló helyett a már fentebb említett három magyar hadcsoport kezdte meg akcióit az őszi hónapokban a Balkán-félsziget északi részén. Az első had­műveletek bizonyos sikereket értek el, akárcsak a velenceiek tengeri akciói az Egei tengeren. 1501 október-december hónapjaiban sikerült Korvin Jánosnak és Geréb Péternek seregükkel felmenteni Boszniában a törökök állandósult ostroma alól a stratégiailag rendkívül fontos Jajca várát. 163 A hadi eseményeket Európa-szerte élénk érdeklődéssel figyelték, hiszen még folyt az ennek érdekében hirdetett búcsú terjesztése, amelynek Németor­szágban Raimundus Peraudi bíboros volt a gazdája. Feltehető, hogy éppen ő az, aki szorgalmazta az alábbi nyomtatványok megjelentetését, amelyek beszá­moltak a törökök elleni háború legújabb híreiről és alkalmasak lehettek arra, hogy hangulatot teremtsenek az ennek érdekében történő további áldozat­vállaláshoz. a) Ain brieff an den hochwirdigisten in got vatter vn herren herren Bay­munden . . . [Augsburg: Johann Froschauer, 1501. XII. 4 után] 2° [3] lev. 164 b) Das ist abschrifft von dem brieff Den der Hertzog von vénedig . . . [Nürnberg: Ambrosius Huber, 1501. XII. 4 után] 2° [2] lev. 165 Mindkét kiadás impresszum nélküli. A betűtípusok segítségével azonban a megjelenési helyet illetőleg a következő megállapításokat tehetjük. Az első kiadásnál már Fraknói 166 felvetette és Ballagi 167 megismételte az ausburgi eredet valószínűségét. A részletesebb vizsgálat ezt meg is erősíti. Esze­17 Évkönyv 257

Next

/
Thumbnails
Contents