AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.

három zárral kellett ellátni: a kulcsok közül az egyiket Péter, ill. az általa megbízott deputatus-ok, ill. kisebb hatáskörrel bíró subdelegatusok, a másodikat a helyi egyházi vezetők (plébános), a harmadikat pedig a helyi világi vezetők (bíró) őrizték. Ha a legátus, vagy bárki más illetékes a gyüjtőládákat ki kívánta nyittatni, úgy ez csakis a három kulcs őrzőinek és egy közjegyző együttes jelenlétében volt engedélyezhető. A kiemelt összegről hártyára írt és a jelenlevők pecsétjével ellátott okmányt kellett kiállítani. E nyugtákat a bíboros legátusnak az apostoli kamarába kellett felterjesztenie. Ezekre a meglehetősen bonyolult előírásokra nyilván a korábbi szomorú tapasztalatok adtak okot. További intézkedések szerint az így begyült pénzt csakis a megjelölt célra, vagyis a törökök elleni harc költségeire volt szabad felhasználni, addig pedig gondosan meg kellett őrizni. A szegényeknek és a kolduló rendek tagjai részére — az utóbbiaknak a búcsú terjesztésében kiemelkedő szerepet szántak

146 — lehetőséget biztosítottak, hogy pénz helyett imádsággal egészítsék ki bűnbánatukat. A búcsút — ebben a korban már — igénybe lehetett venni a tisztítótűzben szenvedő lelkekért is. A bíboros ezen kivül minden vonatkozásban rendkívül széleskörű felhatalmazást nyert kivételek tételére, részletek tisztázárára, vitás kérdések eldöntésére, a világi hatalom eszközeinek igénybevételére stb. Különösen érdekes a királyi utasításnak egyik kitétele, amely a pápai bullákban nem található. Eszerint a gyóntatok öt dénárnyi értéket átvehettek a maguk számára a gyónóktól. Többet a pap —• kiközösítés terhe alatt — nem fogadhatott el, ill. a többletet köteles volt a gyüjtőládákba helyezni. Jó példa ez arra, hogy miként nyitottak ki egy újabb „kiskaput", amelynek azután újabb, beláthatatlan következményei lettek, és amely a búcsúhirdetés körüli visszaéléseket a legvisszataszítóbb végletekbe vitte Az említett rendelkezések pontosan körvonalazták azokat az ünnepi külsőségeket (körmenet, harangzúgás stb.) is, amelyek között a jubileumi búcsú kihirdetését meg kellett kezdeni. V. Visszatérve a történelmi eseményekre, a cagli püspök a pápa végleges utasításaival a tervezett szövetséget illetően 1501 áprilisában érkezett vissza Budára. Az itteni végső tárgyalások már nem húzódtak el túlságosan, mert a magyarok baleegyeztek a pápa által a korábbi, ideiglenes megállapodásokból kifogásolt, kisebb jelentőségű feltételek megváltoztatásába. Velence pedig vállalta, hogy a magyaroknak nyújtandó segélyt a törökök teljes megsemmisítésére kiszabott három éven (!) túl is fizeti, amennyiben a háború elhúzódnék. Ez esetben maga a szerződós is érvényben marad a továbbiakig. Ulászló vállalta, hogy Szendrőnól a cseh-morva-sziléziai, valamint a magyar rendek ólén személyesen száll harcba a törökökkel. Május 12-én azután nagy ünnepélyesség mellett aláírták és kihirdették ezt a szövetséget.

147 Két napra rá már haditanácsot tartottak, amelynek során kijelölték a három magyar sereg vezérét: Korvin Jánost, aki Boszniában, Somi Józsát és Drágfi Bertalant, akik majd Szendrőnél veszik fel a harcot.

148 Mind a szerződésről, mind az azt követő ünnepségekről rendkívül érdekes tájékoztatást nyújt az a névtelen idegen, aki mint Haller Róbert budai kanonok vendége szemtanuja volt mindennek. Tudósítása „Die Ordnung zu Ofen wider 254