AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.
említett pápai bullákat. Ezzel egyidőben viszont azt kívánta Ulászlótól, bogy az udvaránál tartózkodó török követ elküldésével szakítsa meg a szultánnal a diplomáciai összeköttetést. 102 A jubileumi búcsú kiterjesztése tárgyában kelt és sárga-vörös selyemzsínóron ólompecséttel ellátott bullát Thurzó Zsigmond esztergomi kanonok királyi ura nevében eredetiben bemutatta Bakócz Tamás esztergomi érseknek, aki azt átírta és tanuk jelenlétében ugyanezen a napon, azaz 1500 július 26-án Budán közjegyzővel záradékoltatta. 103 Ez azt célozta, hogy a pápai bulla — kihirdetés céljából — egyidejűleg több hiteles példányban megküldhető legyen az ország különböző pontjaira. A jubileumi búcsú meghirdetésének közlése a városokkal már a király feladata volt. Augusztus 5-én kelt Ulászló levele Visegrádról, amelyben — a fenti pápai bulla alapján — tudtul adta pl. a lőcseieknek, hogy a pápa búcsút engedélyezett a törökök elleni harc támogatóinak, utasításokat adott, hogy a prédikátorok terjesszék azt, végül mellékelt egy rendeletet is annak lebonyolításáról. 104 Egyben a legnagyobb egyházi büntetés, a kiközösítés terhe alatt megtiltotta,, hogy bárki is Rómába menjen elnyerni a jubileumi búcsút. 105 Érdekes ez a megkötés, amelynek nyilván az volt a célja, hogy a római zarándoklás költségei a búcsút elnyerni szándékozóktól — a törökök elleni harc költségeinek címén — a király kezeibe kerüljenek. Az intézkedésnek, mint Ulászló annyi más rendelkezésének is, csupán korlátotozott eredménye volt. A zarándokok száma ezután csökkent ugyan de ez főleg annak tulajdonítható,, hogy már elmúlt a szentóv ünnepélyes megnyitása ós a nagyböjt is, amikor is a legtöbb hívő kereste fel külföldről Rómát. (Ezt a körülményt a búcsú kiterjesztése időpontjának megválasztásakor nyilván a pápai udvar illetékesei sem tévesztették szem elől.) Szerepet játszott a zarándoklás csökkenésénél az is,, hogy a búcsú kiterjesztése Magyarországon a rómaiakkal azonos lehetőségeket nyújtott anélkül, hogy vállalni kellett volna a hosszú úttal járó fáradságot és veszélyeket. Valóban a már említett római Szt. Lélek testvérület anyakönyvében a bejegyzéseknek csak tíz százaléka kelteződött Ulászló említett, augusztus 5-i intézkedése után. 106 A királyi utasítás augusztus 15-én érkezett Lőcsére 107 , majd országszerte meg is kezdődött a búcsú hirdetése. 108 A jubileumi bússút eredetileg meghirdető pápai bulla 109 1500 december 24-én jelölte meg a szentév bezárását. Ennek megfelelően, így Lőcsén is 110 , ezen a napon nagy ünnepélyességgel zárták be a jubileumi évet. Közben a király nem kis erőfeszítést fejtett ki a befolyt pénzek begyűjtésére. Már december 15-ón levelet küldött szerte az országba, 111 hogy szüksége van a törökök elleni háború céljaira a már begyült pénzre ós utasította a helyi hatóságokat ennek beszolgáltatására. Ezzel a feladattal Ulászló Bornemisza János kincstartót 112 , ill. az ő meghatalmazottait bízta meg. Miután mind a pápa, mind a király számára ez a jubileumi búcsú nagy anyagi lehetőséget biztosított, érthető, hogy minden féle módon újabb és újabb határidőkkel hosszabbították meg azt. így az említett utasítást hamarosan,. 1501 január 8-án követte egy másik, 113 amelyet már Bornemisza küldött a gyűjtőhelyek számára. Ebben a pénz beszolgáltatásán kivül felhívta a helyi egyházi személyek figyelmét arra, hogy a búcsú hirdetése nem fejeződött be sem karácsonykor, sem újévkor, hanem tovább folytatható. Gáspár püspök,. 249
