AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1960-ban

és 9 egyéb könyvtár, összesen 222 könyvtár részesült. Ezek kívánságainak kielégítése után a Fölöspéldányraktár, a nemzetközi duplumcsere, az AKV és a Kultúra Vállalat szükségleteinek kielégítése került sorra. Az osztály a Nemzetközi Csereszolgálaton keresztül 8284 könyvet adott a német klasszikusok weimari könyvtára részére, továbbá 1441 kötetet vett át a budapesti román könyvkiállítás anyagából. Az idevonatkozó jogszabályok alapján az osztály ellátta a könyvvédelem országos irányítását és a budapesti MÉH-telepek ellenőrzését. Ez a munka azonban nem lehetett kielégítő eredményű, mert a MEH Vállalat az ellenőrzés lehetőségét csak szórványosan biztosította. Nem volt viszont fennakadás a Kultúra Vállalat külföldi duplumértékesítési akciója során beküldött igénybejelentési jegyzékek ellenőrzése terén. Rendszeresen folyt a kötelespéldány-csoporttól átvett maradékok szétosztása az utóválogatók és a vidéki könyvtárak között. Az osztály igen fontos elvi előkészítő munkát végzett a tároló könyvtár hazai alkalmazási lehetőségeinek felmérése terén. Ezzel, valamint a Könyvelosztó keretében kialakítandó fölöspéldányközponttal kapcsolatban tanulmányt szerkesztett és részletes javaslatot dolgozott ki a kollégium számára. Javaslat készült a nemzeti tulajdonban levő RMK müvek és ősnyomtatványok feldolgozására és szétosztására, melyet az Országos Könyvtárügyi Tanács jóváhagyott. A könyvtárközi kölcsönzés 1960-ban is igen fontos támasza volt a Magyarországon folyó tudományos kutatásnak. Munkáját a 16. sz. táblázat szemlélteti. A közvetített kérések száma az elmúlt évekhez viszonyítva 1960-ban erősen megnőtt, a tervezett 10 000 helyett megközelítette a 12 000-et. A kérések legnagyobb részét sikerült késedelem nélkül kielégíteni, ami fontos eredmény, tekintettel arra, hogy legnagyobb részük az ipar területéről érkezett, amely többnyire az új gyártási eljárásokhoz, ésszerűsítésekhez kéri a legfrissebb és sokszor igen nehezen beszerezhető irodalmat. Az ipar után számszerűség és fontosság tekintetében az orvosi és mezőgazdasági kérések következtek. Az osztály munkájában komoly eredmény, hogy a tervben is kitűzött súlyponti feladatnak megfelelően felszámolta a restanciákat és így 1960 folyamán már kizárólag a kurrens ügyekkel foglalkozhatott. Két tényező mégis akadályozólag hatott: nem bizonyult elegendőnek a devizakeret és a személyzeti kapacitás. A legfontosabb feladatokat megoldották ugyan, de nem jutott elegendő idő egyes, a gyorsaságot előmozdító részműveletekre. A kölcsönzésben részt vevő magyar könyvtárak közül jó szolgálataival különösen a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára, a Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára, a vidéki egyetemi könyvtárak, közülük is a debreceni tűntek ki. A budapesti könyvtárakkal 1959 folyamán a részvételükre vonatkozóan kötött megállapodásokat a csoport 1960-ban vidéki megállapodásokkal kívánta bővíteni és bár erre ideje nem volt, a vidéki könyvtárak enélkül is készséges együttműködésről tettek tanúságot. Ugyancsak időhiány miatt, nem került sor a tervezett könyvtárközi kölcsönzési tájékoztató elkészítésére sem. Külföldi viszonylatban a kérők között első helyen továbbra is Csehszlovákia áll, majd a Szovjetunió, Bulgária, Németország, Ausztria következik. Az év folyamán sikerült számos új kapcsolatot teremteni több szovjet, francia és svéd 24