AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.
(„per modum cruciatae") kiterjesztette hazánkra is. 83 Ugyanezen a napon kelt egy másik bulla is, amely biztosította az egyházi tized felhasználását a magyar király számára a törökök elleni harc céljaira. 84 A pápa most ismertetett tevékenységével párhuzamosan Velence is tovább fokozta erőfeszítéseit a budai udvarnál Magyarországnak a törökök elleni tevékeny harcok felvétele érdekében. 1500 január 14-én — az eddigi követségi titkár helyére — két követet is választott a köztársaság Sebastian Zustignan és Vetor Soranzo személyében, akiknek legfontosabb feladatuk az volt, hogy Ulászlót egy általános keresztény ligába, vagy legalább is egy szűkebb, a pápasággal és Velencével megkötendő szövetségbe bevonják. 85 Hosszas készülődés és utazás után április 2-án érkeztek meg a diplomaták Budára. 86 A velencei követeknek az április 5-én tartott ünnepélyes bemutatkozó látogatásuk alkalmával, Zustignan (Justinianus) által mondott beszéd nyomtatásban maradt reánk mind latin, mind olasz nyelvű kiadásban, amelyeket Bernardinus de Vitalibus velencei műhelyében állítottak elő. 87 Ez az ünnepélyes beszéd, amely a nyilvánosságnak szólt, tele volt nagyhangú Ígéretekkel és biztatással a törökök ellen indítandó háború érdekében. Az ügy lényegét illető tárgyalások a velencei követek és a magyar főurak között hamarosan megindultak ugyan, de a nyilvánosság teljes kizárása mellett. Nem is volt valami épületes az a sok huzavona és alku, amely Magyarország hadbalépésének egyetlen igazi feltétele, a Velence által nyújtandó anyagi támogatás összegszerűsége körül hónapokon át folyt. A György-nap (ápr. 24.) táján lezajlott rákosi országgyűlésen a rendek már elvben állást foglaltak a törökök ellen indítandó háború mellett, mégis július végéig tartott, amíg megegyezésre jutottak a köztársaság követeivel. Eszerint Velence a szövetség megkötésekor 50 000 aranyat, majd hat hónap múlva újabb 50 000 aranyat juttat Magyarországnak, hogy az a háború terheit elviselhesse. 88 A velenceiek és a magyarok között hosszúra nyúlt tárgyalások, valamint az a hír, hogy nem túlságosan nagy a lelkesedés a magyarok körében a törökök elleni harccal kapcsolatban, igen kedvezőtlen benyomást keltett Rómában. 89 Időközben az 1499. évi hármasszövetség harmadik tagja, Franciaország is erőfeszítéseket tett a magyarok bevonására. XII. Lajos király még ez év végén követet küldött, aki azonban Zeng-ben, az akkori Magyarország tengeri kikötőjében partra-szállva váratlanul meghalt. De már a következő év január 29-én kinevezték Valerien de Marigny-t és Mathieu Tautain de Mazury-t követül Ulászlóhoz. A francia diplomaták április első felében Velencében tárgyalták meg a közös akció részleteit, majd május 15-én Budára érkeztek. 90 Május 19-i ajánlatukban a franciák részleges, helyi szövetséget javasoltak, Ulászló viszont egy általános liga mellett foglalt állást. A két ország jövendő kapcsolatainak elmélyítése és a további együttműködés zálogaként házassági szerződés terve merült fel Ulászló, ill. a francia király egyik rokona Anne de Foix, Gaston de Candale herceg leánya között. 91 Végül mégis éppen a franciák hozták létre az első megállapodást a magyarokkal, megelőzve ezzel másik két ligatársukat. A Budán 1500 július 14-én megkötött szerződésnek 92 még leginkább Ulászló házassága szempontjából volt később jelentősége. 93 A király — jóllehet ekkorra már véglegesen elhatározta magát, hogy megindítja a háborút a törökök ellen — annak érdekében, hogy a velenceiektől a legnagyobb összegű támogatást tudja kicsikarni, továbbá, hogy a szultánnal 247
