AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)

akit szeretek az a lány is töri zúzza az igákat. Ma elnyomás, rabszolgasors az életünk az osztályrészünk, de én és párom egy ütemre a a harcolók sorába lépünk. nem rettenünk, hogy aki küzd, azt börtön várja, mert harcunk nyomán szabad lesz a világ összes proletárja! Az 1933-as betiltások között találjuk a jeles debreceni költő, Oláh Gábor nevét is. ,,100.185/2. A debreceni kir. törvényszék vádtanácsa 1933. évi okt. hó 4-én kelt B. 5.994/5. 1933. sz. végzésével Oláh Gábornak, a Debrecenben 1933 évben a Nagy Károly és Társai Grafikai Intézetében „Panoráma''' címen megjelent verseskötetének 145—160. oldalait tartalmazó 10-ik íveinek, továbbá az ezen az íven levő „A visszaperdült bumeráng" c. költemény előállítására szolgált ólombetűszedésnek, előzetes lefoglalását rendelte* el. . . Bp. 1933. okt. 6." A szöveget a Posta- és Távirda Rendeletek Tárából szószerint idéztük. Az 1933-ban megjelent Panoráma c. kötetnek az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött köteles példányából valóban hiányzik a 10. ív. A rendelkezés alapján detektívek járták végig Debrecen könyvkereskedéseit, és a verseskötet minden példányából kitépték a kritikus 16. oldalt. De igaza van Bálint Györgynek, a később mártírhalált halt kommunista publicistának abban (Pesti Napló 1933. október 8.), hogy ebben az esetben a költőt nem tekinti a szabadság vértanújának. Az inkriminált vers; magánügy — és Oláh Gábornak ez a verse egyáltalán nem remekmű. Bálint György cikkét azonban jelentősnek érezzük. Egy fontos általános tanulságra hívja fel a figyelmet: ,, . . . Vannak helyzeti mártírok I és vannak potenciális mártírok és minden igaz ügyet kompromittál az, aki a kettőt összekeveri. . . Aki valamely ügyet igazán szolgálni akar, jól teszi, ha a legszigorúbban igazoltatja a jelentkező mártírokat. A kitűnő Oláh Gábort bármikor szívesen fogadjuk majd mártírrá, ha erre valóban rászolgál, és nem a saját bumerángjától sebesül meg, hanem más, sötétebb és végzetesebb fegyverektől." Ugyancsak 1933-ban tiltották ki Magyarországról Illyés Gyula „Hősökről beszélek" című nagyszerű elbeszélő költeményét, mely ebben az évben jelent meg Kolozsvárott. 215