AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)

Marion autón utazik Angliába, Svájcba, a Kiviérára, egy, két, három, négy, öt, hat, hét országot ismer: mi itt élünk a füstös városokban És csak a sáros utcákat és a sötét lépcsőházakat ismerjük, amerre zsemlét és újságot hordunk naponta. Zárva van előttünk a világ ma még: de tudjuk, hogy másképen is lehet, ha felnőtt munkás-testvéreink győznek a harcban s segíteni akarunk nekik mi is, egy, két, három, négy, öt, hat, hét ezer gyerek. Az inkriminált verseskötetek sorában találjuk — bár aztán levették az ügyet a napirendről, mégis említésreméltó •— a Dalok és szavalatok című, 1903 [!]-ban megjelent kötetet is. Meglepő módon az ügyészség 1931-ban, tehát majdnem 30 év után figyelt fel erre a könyvecskére. Főv. Levéltár Főügyészségi iratok 1931. VII. 3—103. Tárgy: Népszava kiadásában megjelent „Dalok és szavalatok c. verses füzet." A Budapesti Kir. Ügyészségtől. Méltóságodnak 1931 május 12-én kelt 4090/1931. f. ü. számú rendeletére vonatkozással a leadott verseskönyv felterjesztése mellett véleményes jelentésemet a következőkben terjesztem elő. A Budapesten Krammer és Erhardt könyvnyomdájában (Csömöri, út 28) előállított és a Népszava könyvkereskedés kiadásában megjelent „Dalok és szavalatok" című verses könyvben „Munkásmarseillaise",a Amunkások riadója", „Amunkanépe", „Munkáshimnusz" „Takácsok dala", „Piros zászlónk", A nőkhöz", „Március", „Aratáskor", „A gyár élőt" „A tőke", „Kikelet", „Népdalok", A„ munka diadala" „Rabszolgák". „Nemzetközi munkás riadó", „Feltámadunk", „Fordított világ", „Munkás vagyok", „proletárok dala", „A proletárokhoz", végül „Szózat" címek alatt közzétett versek a munkások helyzetével foglalkoznak, a munkások, a proletárok társadalmi elnyomottságát és nyomorát színezik, őket szembeállítják a munkaadó, a tőkés és általában a vagyonos osztállyal és az elnyomóival szemben. Ezen verseknek tartalma alkalmas a munkások osztályához tartozókban, a munkaadó a tőkés, illetve a vagyonos osztályuakkal szemben a gyűlölet felkeltésére és így a Btk. 172 §-ba ütköző és annak 2. bekezdése és az 1912. évi LvTII. évi te. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének a megállapítására. „A Marha" felirat megjelent vers a katonai sorozást támadja és az ellen izgat, s így alkalmas az 1921. évi III. te. 6. §-ának 1. bekezdésébe ütköző a katonaság intézménye elleni izgatás vétségének a megállapítására. A „Bűneim" feliratú vers tartalma a papok elleni támadás és alkalmas a Btk 172. §-ába ütköző annak második bekezdése és az 1912. évi LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő a papi osztály elleni izgatás bűntettének a megállapítására. A foganatosított nyomozás során az eljárt detektív jelentése szerint az nyert megállapítást, hogy a verses füzetet előállító Krammer és Erhardt könyvnyomda Budapesten, az azóta Thököly út elnevezést nyert Csömöri út 28. szám alatt nem létezik s a főváros egyéb részében sincs üzemben. Az előállítás ideje, tehát ez okból nem is volt megállapítható. Ugyancsak a detektív jelentés szerint a verses füzet az 1900-as években került forgalomba s lett terjesztve. Ezek szerint a verses könyv terjesztése két évnél régebbi időben történt és így a terjesztés megkezdésétől számított két év eltelése folytán az 1914. évi XIV. te. 48. §-a értelmében a bűnvádi eljárás megindítása elévült. 213