AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez. (Második közlemény)

1600. évet illetőleg viszont azt találjuk, hogy töredékünk újholdjai három esetben 2, egy esetben pedig 1 nappal korábbi időpontra vannak téve, mint a konvencionális újholdak, s így ezekhez viszonyítva a szokásos eltéréseket mutatják. Mindezek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy e töredék az 1600. esztendőre szóló nagyszombati naptárból maradt reánk, amely minden bizonnyal még 1599-ben megjelent. (Jelzete: BMK I. 313a.) 24. [DEBRECEN] [1628]. [Új és ó kalendárium magyar nyelven az 1629. esztendőre.] 16°. Csupán 4 levélnyi töredék, amelyből két levél a naptári részből, kettő pedig a „Sokadalmak", vagyis az országos vásárok szokásos jegyzékéből való. A töredék utolsó lapján Debrecen címere látható, a zászlót tartó báránnyal és a címerhez tartozó körirattal: ,,Mint a baran meg nemvl a nirv élőt. Esa. LIII." Ez a töredék a Todoreszku-féle régi magyar gyűjteménnyel együtt került könyvtárunk tulajdonába, két más évből való debreceni naptár töredékeivei egybekötve,, amelyeket Todoreszku összetartozóknak és egy 1622. évből való kalendárium töredékeinek vélt. A szokásos második résznek (Judicium astrologicum) az egyvelegben talált töredéke valóban vélhető 1622. évinek, mert a benne levő „Rövid Kronicá"-ban felsorolt utolsó történelmi események 1621. júliusából valók. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a feltevés nem egészen bizonyos, mert régi naptárainkban olyan Krónikával is találkozunk, amelyben a naptár évét megelőző esztendőről semmilyen esemény sincs megemlítve. így ez a töredék 1623. évi naptár töredéke is lehet. A naptári rész vizsgálata során viszont kiderült, hogy az ott talált B-ív két különböző évre szóló naptár töredékeit tartalmazza, amelyek közül egyik sem lehet 1622. vagy 1623. évre szóló. A B-ív 3—6. levele minden valószínűség szerint az 1630-ra szóló naptárból való. Mostani vizsgálatunk tárgyát azonban nem ez, hanem a B-ív első és utolsó két-két levele képezi. A B-ív két egybekötött részének különbsége már abból is kitűnik, hogy az egyik rész vasárnapi betűje G, míg a másiké F, már pedig egy éven belül a vasárnapi betű — a szökőévek első két hónapját kivéve — nem lehet kétféle. A vasárnapi betű és a vasárnapi sorszám alapján megállapítottuk, hogy most vizsgált töredékünk a 25. számú hivatalos naptártípusnak felel meg, amely a következő évekre szólhat: 1607, 1618, 1629 és 1691. További lehetséges évek a töredék nyomdai kiállítása alapján már nem vehetők figyelembe. A fenti négy év közül a helyes évet a holdjelölések alapján kell meghatároznunk. Töredékünkben egy újholdjelölés található és ez július 20-ra esik, A Gergely-naptár szerint előírt júliusi újhold 1607-ben 5, 1691-ben pedig 6 nappal későbbre esett, mint itt, naptárunk tehát ezekre az évekre nein szólhat. A további összevetéseknél azt találjuk, hogy újholdunk az 1618. és az 1629. évre előírt gregorián újholdakkal sem egyezik, amennyiben 3, illetőleg 2 nappal korábbi csillagászati képet mutat, mint amazok. Lássuk, mi ennek a magyarázata! Tudmmk kell, hogy a XVII. századi naptárszerkesztők — ha el is fogadták az új naptár újholdjait a húsvét időpontjának meghatározása szempontjából — az egyes holdfázisokat mégsem ezek szerint, hanem asztronómiai számítások alapján jelölték be naptárailiba. A különböző földrajzi pontokon észlelhető asztronómiai líjholdak természetesen egymással sem egyezhetnek, úgyhogy szó sem lehet arról, hogy az átlagszámításon alapuló konvencionális újholdakkal mindig pontosan egyezzenek. A Gergely-naptár ciklusos újholdjait továbbá oly módon állapították meg az új naptár szerkesztői, hogy azok inkább essenek egy-egy nappal későbbre, mint a csillagászatiak, hogy elkerülhető legyen az a kellemetlen eset, hogy a hivatalos húsvét bizonyos esetekben a valódi holdtölte elé kerüljön. (Vö. Grotefend, H.: Abriss d. 175