AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Besenyeiné Bálint Eszter: A Szovjetunió könyvtáros képzésének néhány kérdése

tárgyak rovására lényegesen kibővítik „az ipari termelés alapjai" tantárgyat; új tárgyként bevezetik „az iparvállalatok szervezését és gazdaságtanát". 2) A szaktárgyakat, valamint az üzemi gyakorlatot és a gyakorlati foglalkozásokat az adott könyvtártípus szerint profilozzák. Tehát Ambarcumján és Szeröv elvtársak véleménye szerint külön közművelődési könyvtárosi, külön tudományos könyvtárosi (két szakkal) és külön műszaki könyvtárosi kart kell létesíteni és egyetértenek Szkrüpnevvel abban, hogy feltétlenül vissza kell állítani a gyermekkönyvtárosi kart, mert a jelenlegi gyermekkönyvtárosképzés nem kielégítő. A szerzők úgy látják, hogy a reform utáni tanterv indokolatlanul kevés helyet biztosít a könyvtárosi szakismereteknek. E tanterv szerint teljesen kimarad a tantárgyak közül: „A könyvtárügy szervezete a Szovjetunióban", ,,a könyvtári munka szervezése és normázása", „a külföldi könyvtárügy története és jelenlegi helyzete". Jelenleg az általános ismeretek a tananyag 65—70%-át, a szakismeretek pedig 30—35%-át teszik ki. Ezt az arányt a szerzők véleménye szerint felül kellene vizsgálni, hiszen így olyan visszás helyzet állt elő, hogy pl. a katalógusok tanulmányozására a főiskolákon lényegesen kevesebb idő jut, mint a technikumokban. A főiskolát végzett hallgatóknak feltétlenül alaposabb bibliográfiai felkészültséggel kell rendelkezniök, jobban kell ismerniök a könyvtárépítés és berendezés elméletét és gyakorlatát, meg kell ismerniök a könyvtári munkafolyamatok gépesítését. Úgy gondolják, hogy az 5 évre emelt tanulmányi idő módot ad majd arra, hogy a szaktárgyak arányát 40—45%-ra emeljék. Ugyanakkor a közművelődési és a gyermekkönyvtárosok számára szélesebb körű politechnikai képzést kell adni. Már a reform bevezetésének első évében világossá vált, hogy nem helyes az első évfolyamot levelező formában megindítani. Olyan könyvtárosokat, akiknek legalább kétéves gyakorlatuk van (a hallgatók fele) nappali oktatásban kell az első évben részesíteni, azok, akiknek nincs megfelelő könyvtári gyakorlatuk, helyesebb, ha az első évet könyvtárban töltik és közben esti tagozaton tanulnak. A megnövekedett követelmények, a levelező hallgatók számának növekedése nélkülözhetetlenné teszi a jó tankönyveket.

9 Ezen a téren is sok tennivaló akad, bár a moszkvai és leningrádi főiskola az utóbbi időben kiadta: ,,Az általános bibliográfiá"-t, „Társadalompolitikai bibliográfiáit, az „Irodalmi és irodalomtudományi bibliográfiáit, „A könyvtört éne t"-et, „A gyermekek olvasásának irányítása" és „Az olvasószolgálat" c. tankönyveket. Ez sokat jelent, de ezek még csak első kísérletek, valószínűleg tökéletesítésre szorulnak majd. Nagyobb baj, hogy pl. „a szovjet könyvtárügy szervezete", „a külföldi könyvtárügy története", „műszaki bibliográfia" stb. tantárgyakból, bár a témákon már dolgoznak, 2—3 éven belül aligha lesz tankönyv. Abramov elvtárs, a moszkvai könyvtáros főiskola könyvtártani tanszékének vezetője azt javasolja, hogy a helyzet javítása érdekében meg kell csinálni a könyvtáros főiskolák tankönyvkiadásának távlati tervét és létre kell hozni a nagy könyvtárak tudományos munkatársainak részvételével szerzői kollektívákat. — Fontos a már kiadott tankönyveket a sajtóban és értekezleteken széles körben megvitatni, hogy kijavíthassák a hibákat, tökéletesíthessék a tankönyveket. Az egységes könyvtártan kidolgozása még nem fejeződött be, a régebbsn különálló tárgyakat mechanikusan egyesítették és így három önálló 155