AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Besenyeiné Bálint Eszter: A Szovjetunió könyvtáros képzésének néhány kérdése

A párthatározat megjelenése után megerősödött az a tendencia minden oktatási formában, hogy a könyvtárosképzést közelebb vigyék a gyakorlati élethez. Ezt részint úgy óhajtják elérni, hogy mind a technikumokban mind a főiskolákban tanítják a modern természettudomány alapjait, az ipari termelés és a mezőgazdasági termelés alapjait.

2 Részint úgy, hogy minden oktatási formában fokozzák a gyakorlati foglalkozásokat. A leningrádi könyvtáros technikumban például a gyakorlati foglalkozások során 22 falusi könyvtár könyvállományát rendbehozták és ezekben betűrendes katalógust is állítottak fel.

3 Ugyancsak a leningrádi könyvtárostechnikumban arra törekednek, hogy az általános műveltséget adó tárgyak oktatását összeegyeztessék a bibliográfiai oktatással, ehhez — véleményük szerint — arra lenne szükség, hogy az említett tárgyak tanárai értsenek a bibliográfiai munkához. Hasznosnak látnák, ha például egy időben tanulnák a hallgatók a „Bevezetés a mezőgazdaságba" c. tárgyat és a mezőgazdasági bibliográfiát. 1959-ben ós 1960-ban a moszkvai és a leningrádi könyvtárosfőiskolák tanárai több vitacikket írtak a könyvtárosképzés reformjáról, és különböző véleményeket fejtettek ki ezzel kapcsolatban. Szkrüpnev elvtárs, a leningrádi főiskola igazgatója 1959-ben az UNESCO könyvtári bulletinjében megjelent cikkében

4

, a főiskola 40 éves fennállása alkalmából megírja, hogy a főiskolának az 1958/1959-es tanévben 3364 hallgatója volt és két fakultáson képzett hallgatókat. Ebben az időben közel 200.000 kötetes könyvtára volt a főiskolának,, ekkor épült a 750 személyes diákszálló (a régi 500 személyes volt). A tanárok és a hallgatók tudományos munkát is végeznek. Tankönyveket adnak ki, kiadják a hallgatók tudományos munkáit is. Már 1930 óta folyik a főiskolán az aspiránsképzés is. Hasonló munka folyik a Szovjetunió többi főiskoláján ós könyvtárosszakán is. Az SzKP XXI. Kongresszusának irányelvei alapján a könyvtárosképzósben is reformokat hajtottak végre.

5 Ennek eredményeként vezették be az un. levelező-nappali szakot, vagyis a levelező oktatás és a nappali oktatás kombinációját és emelték 5 évesre a főiskolai könyvtárosképzést. Az új tanmenet szerint az első évben minden hallgató dolgozik valahol és közben levelező hallgatóként tanul a főiskolán irodalmat, történelmet, idegen nyelvet, a szaktárgyak közül a népművelés alapjait, könyvtártant, könyvtörténetet, a könyvtárügy történetét. A felvétel után néhány napig az új hallgatókat arra tanítják, hogyan kell önállóan tanulni. A nyári vizsgaidőszak idején megint összefoglaló előadásokat tartanak számukra és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Az első év befejezése után maguk a hallgatók döntik el, hogy továbbra is levelező úton óhajtanak-e tanulni, vagy a nappali, illetve az esti tagozatot választják-e. Az 5-ik évfolyamon megint minden hallgató levelező úton tanul és egyúttal már a Művelődésügyi Minisztérium által kijelölt könyvtárban dolgozik is. Az egyes tantárgyak aránya úgy alakul, hogy a tanulmányi időnek kb. kétharmadát fordítják társadalomtudományi, politikai és általános tudományos tárgyakra, csaknem kétszeresére emelték az idegen nyelvek tanulására fordított időt. Uj tantárgyakként bevezették a mai természettudomány alapjait, az ipari termelés és a mezőgazdasági termelés alapjait. A hallgatók saját választásuk szerint behatóan tanulmányozzák a tudomány valamelyik ágának bibliográfiáját. 152