AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - V. Windisch Éva: Megjegyzések az ETO 93/99 Történelem főrészének kérdéséhez

területük új eredményeire . . ."

12 S e célt tekintve nyer különös súlyt az a figyelmeztetés, mely szerint az osztályozónak „mindig jusson eszébe, hogy a közönség számára dolgozik, a tervszerű kutatást és az olvasat mozdítja elő jó munkájával. Osztályozó munkáját nézze a kutató, az olvasó szemével is . . ,"

13 Ha most ezeket az alapelveket a történelemnek az ETO rendszerében elfoglalt helyére alkalmazzuk, arra az eredményre kell jutnunk, hogy a történeti művek elhelyezése nem felel meg a szakrendszer céljaként felállított igényeknek. Mert míg egyfelől a történetkutató nem találja meg a szaktudományára vonatkozó irodalom teljességót a 9-es főosztályban, s az a körülmény, hogy a történelem önálló, sajátos forrásanyaggal, sajátos célkitűzésekkel rendelkező tudomány (nem pedig a többi tudományszak multbatekintő szektora), teljességgel háttérbe szorul,

14 — másfelől a történeti művek olyan munkákkal együtt nyernek elhelyezést, amelyekkel kevesebb közös ismérvet mutatnak fel, mint a más szakcsoportokban elhelyezett történeti művekkel. Erre vonatkozólag a Magyar Nemzeti Bibliográfia 1956—1958. évfolyamaiból könnyen hozhatunk fel néhány példát. A. Magyar Nemzeti Bibliográfia 1956. évi 1. számában A munkásosztály helyzete a Horthy-rendszer idején c. anyaggyüjtemény a 331 Munka szakcsoportba került. E szakcsoportban ugyanakkor — a szakszervezeti mozgalomra vonatkozó művek mellett — biztonságtechnikai iránytervgyüjtemény, szakszervezeti évkönyvek, munkaügyi jogszabályok gyűjteménye szerepelnek. Ugyanebben a számban Dolmányos István: A dekabristák c. műve a 32 Politika szakban foglal helyet — a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének alkalmi kiadványai, vietnami tárgyú feljegyzések mellett. Kubinyi András tanulmánya A kincstári személyzet a XV. század második felében a 33 Politikai gazdaságtan. Közgazdaságtan szakba nyert besorolást; ugyané számban ugyanezen szakban főleg a földművesszövetkezetekre vonatkozó kiadványok találhatók (1958. 1—3. sz.). Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században és Szántó Imre Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában c. tanulmánya egyformán a 63 Mezőgazdaság szakba került, •— e terjedelmes szakcsoport állattenyésztési kutatások eredményeitől a Tejkezelés c. művön át a fűszerpaprika éghajlati igényeiig számos kérdést felölel, — ugyanakkor Eckhart Ferencnek Szántó Imre tanulmányával tárgyánál fogva szorosan összefüggő műve (A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780—1815) a 33 Politikai gazdaságtan szakcsoport tagja. (1958. 1—3. ós 7—9. sz.) S vajon Babies András: A vasérckutatás története a Mecsek hegységben c. műve (622 Bányászat) azt a kutatót érdekli-e, akit az utána következő, a millszekundos robbantásról, a bányászati balesetelhárításról, a gyorsított vágathajtásról szóló szakmunkák, — vagy inkább azt, akit az ugyané szám Történelem szakcsoportjába beosztott A pécsi ipar a feudalizmus végén c. mű? (1956. 3. sz.) Az összetartozó tárgyak ilyenfajta szétszakítása s össze nem tartozók együvé kényszerítése mellett olykor következetlenségek is felhívják magukra a figyelmet a Magyar Nemzeti Bibliográfia hasábjain, — olyan következetlenségek, melyek a főtáblázatok tanulmányozása után megmagyarázhatóak, a kutató számára azonban csak bizonytalanság forrásává válhatnak. Hogy csak egyetlen példát mondjunk: a munkásosztály múltjának kutatója Sarlós Márton könyvét A munkásmozgalom harca Magyarországon a XX. században a választójogért és a szabadságjogokért — nyilván e harc jogi jellegű követelményei folytán — a 34 143