AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai
14 ábra. Moszkva. Állami Lenin Könyvtár épülete. Terv: W. S. Scsuko, G. V. Gelfrich. Elkészült 1930-ban A szovjet könyvtártervezés elveti a nagy olvasótermeket, legfeljebb 100 olvasóhelyet biztosítanak egy-egy olvasói térségben. A novoszibirszki Akadémiai Könyvtárban például csak 40—50 férőhelyesek lesznek a szakolvasótermek. Európa nyugati területén, Franciaországban a második világháború után a könyvtárépítkezések terén új törekvések jelentkeztek és valósultak meg: 1945— 1950 között építettek Caen, Marseille, Aix városokban könyvtárakat, amelyeket azonban a szakértők csak „kísérleti létesítményeknek" tekintenek. Ujabb 15 könyvtár építése vagy már folyik, vagy a tervek kidolgozása befejezés előtt áll. A legújabb francia felfogás azt az utat követi, amely helyet biztosít a könyvtárépületben az általános olvasóteremnek, ehhez csatlakoztatja a szakosított olvasótermeket. E komplex szabadpolcos olvasószolgálati térséghez kapcsolódik a ritkán használt könyvek raktára. Az egyetemi könyv tárépítési program keretében két tanulmányt dolgoztak ki a „Bibliothéque de la Faculté des Sciences de Rennes" számára. Az egyik terv a hagyományos elveken nyugszik, a másik pedig az amerikai „divisional" elvet követi. A terv négy szakosított olvasótermet (olvasói térséget) kíván kialakítani, a flexibilitás igen széleskörű felfogása jegyében. Ez az új terv (15. ábra) nem költségesebb, mint a hagyományos. 64 A hármas tagoltság tehát Európában is fellazult, Ez a fellazulás egyre szélesebb területen érvényesül. Főként a raktár és az olvasóterem közötti határterületen, azaz a könyv és az olvasó között megy végbe. Nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az olvasó helyenként behatolhat a raktárba, ahogyan az Amerikában már régtől fogva történik, hanem abban is, hogy a könyv elindul az olvasó felé, amennyiben egész raktárrészietet hoznak át az olvasóterembe. 65 101