AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

I. A könyvtár életéből - Besenyei Andorné—Papp István: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási osztálya 1959. évi munkájáról

b) Gépírás. A tízujjas vakírás elsajátítását tűztük ki célul, 150-es leütési sebességgel. Az elméleti tanulást megalapozza a könyvtárban folytatott gyakorlat, a rendszeresen végzett könyvtári munka. A képzés s^erve^eti keretei és módszerei. A tanfolyam kettős feladattal indult: 1. kiképezni a már könyvtárban dolgozókat; 2. tervszerűen gondoskodni a középfokú könyvtáros utánpótlásról. Ennek megfelelően két tagozatot alakítottunk ki: levelező és nappali tagozatot. Az oktatás módszerét tekintve alapvető különbség nincs a két tagozat között: mindkettő főleg az önálló tanulásra épít. A levelező tagozatra elsősorban az állami és szakszervezeti közművelődési hálózatból jelentkeztek, de máshonnét is kerültek szép számmal, összesen mintegy kétszázharmincan. A nagylétszámú hallgatóságot 4 budapesti és 10 vidéki tanulócsoportba szerveztük. A vidéki tanulócsoportok létszáma 5 és 18 között mozog, a pestieké 12 és 38 között. Budapesten hálózatonként alakítottunk csoportokat (Országos Műszaki Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin könyvtár, szakszervezeti hálózat, Országos Széchényi Könyvtár), vidéken pedig a közlekedési lehetőségek figyelembevételével, lehetőleg a jobb megyei könyvtárak mellett. A vidéki hallgatók létszáma száz: közülük kb. 30 szakszervezeti könyvtáros. A levelező tagozat hallgatói félévenként 3 egynapos konferencián vesznek részt, előre megszabott tematika szerint. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a háromszor egy nap kevés. Helyesebb lenne, ha az összejövetelek számát csökkentenénk, de időtartamukat megnyújtanánk. Ha már túl vagyunk a jelenlegi személyzet kiképzésén és már csak az utánpótlást kell biztosítanunk, akkor célszerűbb egy központi helyre gyűjteni a hallgatókat. A vidéki könyvtárosok kiképzéséhez feltétlenül szükséges egy központi könyvtáros iskola és kollégium. A budapesti hallgatók részére pedig az esti oktatás valamely formáját tartjuk kívánatosnak. A nappali tagozatot az Országos Könyvtárügyi Tanács debreceni határozata szellemében szerveztük meg. A tanulók a tanulmányi idő alatt rendszeresen végeznek könyvtári munkát is. A nappali tagozat még csak rövid múltra tekinthet vissza, de a jelek szerint kisebb változtatásokkal beválik. Az 1959/60. tanévben hat tankönyvtárban (Országos Széchényi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Országos Műszaki Könyvtár, miskolci, kaposvári, veszprémi megyei könyvtár) 22 hallgató tanul a nappali tagozaton. A könyvtárostanulók napi öt órát dolgoznak, tervszerűen megismerkedve a könyvtár minden munkafolyamatával és napi három órát tanulnak. Az első félévben ez túlnyomórészt egyéni tanulást jelentett az oktatási felelősök irányításával. Budapesten, ahol kedvezőbbek a lehetőségek, a legfontosabb tárgyakból közös foglalkozásokat (előadás, szeminárium) is tartottunk. A jövőben ezeket szaporítani kívánjuk. A félévi vizsgák előtt a hallgatók egyhetes előkészítőn vesznek részt. 98