AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1958-ban és 1959-ben

A Kőnyvelosztó munkáját két pozsonyi könyvtáros tanulmányozta. A Nemzetközi Csereszolgálat a következőknek nyújtott tájékoztatást saját munkájáról: O. Penavin, D. Joze, R. Popovic, M. Prodanovic, L. Jovanovic (Jugoszlávia); S. Koljada, P. Korzenko, A. Gerskovics (Szovjetunió); N. Chambers (Anglia); S. Hoppnet (DK); R. Shunami (Izrael). A Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkája iránt érdeklődtek: E. Hatko (Kattowicze); L. Ceipkova (Prága) és M. Nadvornik (Olomouc), A. I, Sidorova (Moszkva). Az OSZK munkatársainak külföldi tanulmányútjai részben a könyvtár további fejlődésének előmozdításával, részben az egyes dolgozók egyéni tudományos, vagy szakmai és politikai képzettségének növelésével függtek össze. Sebestyén Géza h. főigazgató és Juhászné Hajdú Helga főosztályvezető 1958 januárjában a Német Demokratikus Köztársaság több nagy könyvtárának munkamódszereit tanulmányozta és különösen a nemzeti bibliográfiák szerkesztése, valamint a germanica begyűjtés rendszere terén szerzett értékes tapasztalatokat. Sebestyén h. főigazgató 1958 tavaszán egy magyar könyvtárosdelegáció tagjaként gyümölcsöző és a korábbi hasonló utakkal szemben a részletekre is kiterjedő tanulmányutat tett a Szovjetunióban. Ugyancsak 1958-ban helyettes főigazgatónk képviselte a könyvtárat a Vaszil Kolarov Könyvtár jubileumi ünnepségén, Szófiában. Hámori Béla főosztályvezető és dr Pajkossy György h. főosztályvezető 1959 decemberében a könyvtárnak a Várba való átköltözésével kapcsolatos könyvtárépítési, berendezési és felszerelési tanulmányokat folytatott Moszkva több nagy könyvtárában, Varsóban és Krakkóban. Sajó Géza osztályvezető a francia Centre National de la Recherche Scientifique ösztöndíjával 15 hónapon keresztül Párizsban végzett középkori filozófiatörténeti kutatásokat, Bruxellesben, Louvainben és Kölnben filozófiatörténeti kongresszusokon vett részt. Busa Margit a Párizsi Bibliothéque Nationale-ban dolgozott, Falvy Zoltán Ausztriában és Nyugat-Németországban folytatott zenetörténeti kutatásokat. Kozocsa Sándor Lengyelországban és Olaszországban járt. Könyvtárunk illettve a magyar kulturális élet szempontjából fontos fentemlített utakon kívül sok OSZK dolgozó szakmai képzettségéhez, látókörének bővítéséhez és általános tájékozottságához járultak hozzá azok a csoportos tanulmányutak, melyek a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába vezettek a magyar utazási irodák rendezésében, de programjuk középpontjában az említett országok könyvtárügyének tanulmányozásával. Összesen 40 dolgozónk járt ilyen módon az említett országokban. Nem%etkö\i szerveretek és konferenciák Könyvtárunk vagy közvetlenül, vagy a magyar könyvtári szervezet illetékes bizottságai útján tartotta fenn kapcsolatait a könyvtárügy és dokumentáció nemzetközi szervezeteivel. Több szál kapcsolta az OSZK-t az Unesco munkájához. Jóboru Magda főigazgató elnöki minőségben irányította a Magyar Unesco Bizottság munkáját, a magyar delegáció vezetőjeként résztvett a szervezet 1958. évi párizsi közgyűlésén. A Könyvtári és Bibliográfiai Albizottság teendőit nagyrészt könyvtárunk látta el, melynek eredményeként az OSZK-ról, a magyar könyvtárügyi kiadványokról, a magyar könyvtári élet eseményeiről önálló feje89