AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Dezsényi Béla: Kossuth Lajos publicisztikai munkássága az emigrációban

uralkodása inkompatibilis Magyarország önállóságával és függetlenségével, a kormány alkotmányellenes izgatás címén a Magyar Újságot lefoglalta és Böszörményit perbefogta.

45 A Deák-párti kormány az ő személyében akart a függetlenségi politikára csapást mérni. Nem véletlen, hogy a mentelmi jog tárgyában kiküldött képviselőházi bizottság „véleményes jelentésében" 1868. jún. 4-én együtt tárgyalja Roman Sándornak, a román nyelvű, demokrata irányú Federatiunea szerkesztőjének és a Magyar Újság szerkesztőjének sajtóvétségi ügyét. Hasonlóképp nem véletlen az sem, hogy az ország ellenzéki vidékein, így a különböző nemzetiségi területeken is a Kossuthtal kapcsolatos híradásokban és híresztelésekben Kossuth és Böszörményi neve összekapcsolódik. A képviselőházban a szerb Miktics Szvetozár Nyáryval és Madaras^ Józseffel együtt állt ki Böszörményi mellett. A súlyosan beteg Böszörményit egy évi börtönre ítélték és börtönében meghalt.

46 A Magyar Újság szerkesztését rövid időre a későbbi pártelnök, Simonyi Ernő, majd 1870 őszén Helfy Ignác vette át. Helfy, Kossuth legkitartóbb magyarországi híve, Iratainak, sajtó alá rendezője, 1849-ben Kossuth debreceni irodájában működött. A szabadságharc után Milánóban nyomdát és lapot alapított: ő szerkesztette az A.lleanzan kívül az 1869-ben megjelent Magyar Magyar című kisalakú folyóiratot, amelyben élesen támadta a kiegyezést. A lapot nagy mennyiségben csempészték be az országba. Kossuth ajánlatára hazatérése után Helfyt képviselővé választották. A koronázástól kezdve Kossuthnak többszáz levele jutott nyilvánosságra, amelynek nagy része még az újságok régi köteteiben feltárásra vár. A közönség „ha csak meg is sejtette, hogy újabb levél érkezett Turinból, a nép atyjától, napokig, hetekig lázban volt s leste-várta, mikor fog már megjelenni".

47 Valahányszor a képviselőház tárgyalásai, vagy a nemzetközi események szükségessé tették az elvi állásfoglalást, Kossuth nyílt levelei irányt mutattak híveinek. így 1871-ben, amikor a Hohenwart-kotm&ny felvetette a csehekkel való kiegyezés tervét, Kossuth szavára száll síkra az ellenzék a cseh autonómia mellett, mert ez „nemcsak nem ellenkezik a magyar érdekkel, sőt Magyarországnak egyenesen érdekében áll"

48

. Megszólal Deák halálakor, 1876-ban, az orosz—török konfliktus idején; nagy határozottsággal támogatja az ellenzéket a megyei autonómia védelmében Tisza Kálmán tervezett reformja ellen, végül tiltakozik az 1879-i honossági törvény ellen, amelynek értelmében tíz év múlva ő maga is hontalanná válik. 1890-ben a honossági kérdés szolgáltatja Tiszának az alkalmat arra, hogy lemondjon a hatalomról, amelyet úgysem bírt volna már megtartani.

49 Nyolcvanadik születésnapján üdvözlésekkel árasztják el Kossuthot; ő minden törvényhatóságnak külön levélben válaszol.

50 1881-ben mégegyszer felszólal Helfyhez intézett levelében a dunai szövetség mellett, Jókai támadásával szemben.

51 A levélforma a kortársak egy részében megütközést keltett. Gyulai Pál helyesen állapítja meg, hogy „a levél csak alak, a hirlapi czikk bizonyos faja"; Deák halálakor Kossuth Heljynek ír „de azonnal eltörpül előtte Helfy alakja, feltűnnek szemei előtt a hallgatók és olvasók ezrei s írni, szólani kezd, mintha a hajdani Pesti Hírlap valamelyik vezércikkét írná". De nincs igaza, amikor azt mondja, hogy Kossuth leveleit magánjellegűeknek akarta 354