AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.évfordulója alkalmából.)

hogy életemet irom meg születésem olta esztendőnként. Nem a' publicum számára. . . hanem azért, mert a' maradéknak kedves az, ha Elődjeikét a' legkisebb kicsinységben is ismerhetik.. . Ezt a' gondolatot onnan fogtam mert a' napokban láttam, hogy Péter Bátyám. . . sírásig illetődött meg, midőn, bizonyos dolgot parancsolván, hogy beszéljek-el előtte, azon scenámra jutottam, hogy a' Minister B. Swieten Gottfried, midőn 1791 anno elmozdittatván vallásom miatt a' hivataltól, engem két izben ölelt meg, és igy egyszer is két, másszor is két csókot nyomott orcámra." Egy másik idevágó új adatunk is van. Eszerint Széchényi Ferenc is felszólította Kazinczyt önéletrajzának megírására. Sajnos Széchényinek, levele ismeretlen, de Kazinczy 1810. január 19-én Jankovich Miklósnak így ír róla: „Ha a Gróf Széchényi parancsolatjára elkészítem köszönő levelemet, mellyben a parancsolathoz képest életem leírásának is állni kell — de — csak képzeld ezt a tilalmat! — szerencsétlenségemnek említése nélkül: — le fogom azt Néked is másolni; még pedig a Gr. Széchényi által említeni tiltott czikelylyel." Kazinczynak. Széchényi számára írt önéletrajzát nem ismerjük, s így nem tudhatjuk, hogy ez beszámol-e vajon az 1804 utáni évekről is, mert az eddig ismert kéziratokban Kazinczy csak születésétől (1759) házasságáig (1804 írta meg autobiográfiáját. Úgy látszik tehát, hogy az önéletrajz gondolata magában Kazinczyhan merült fel először, de a munka elkészültében Szemére Pálnak s talán Széchényi Ferencnek is van része. Az önéletrajzból 1827-ig négy változat készült el. Toldy Ferenc megállapítása szerint, a „negyedik dolgozat" az, amely Pályám emlékezete címen 1828-ban a Tudományos Gyűjteményben megjelent. A munka első része az 1828. évi I. számban jelent meg, majd folytatódott a IL, a XI. s befejeződött a XII. számban. * A Pályám emlékezetének második kiadója és sajtó alá rendezője Abafi Lajos volt. Kazinczy Poetai munkáinak kiadástörténetét vizsgálva, szóltunk már arról, hogy Abafi hogyan jelentette meg a Nemzeti Könyvtár füzetsorozatában a Pályám emlékezetét. A közlést 1878 júliusában kezdte el és ugyanez év decemberében fejezte be. A füzetekből összetevődött Pályám emlékezete kötetének címlapjára a befejeződés kelte, az 1879. év került. Abafi, az első füzet megjelenésekor ismertetést írt a műről a Hölgyfutár 1878. július 12-i 28. számában: „Kazinczy Ferencz nagybecsű Pályám emlékezete. . . amennyiben 50 év előtt jelent meg először és akkor is csak folyóiratban: a nagy olvasó közönség előtt ismeretlen mü igényével léphet fel. Szándékunk és óhajtásunk azonban oda terjed, hogy a többi kidolgozásokban előforduló bővítéseket s lényeges eltéréseket függelékül hozzá csatoljuk. Meg is tettük már a lépéseket arra nézve, hogy az összes változatok kéziratait ránk nézve hozzáférhetővé tegyük és nincs okunk feltenni hogy kívánságunk elé akadály görditessék." Abafi — az akkori viszonyokhoz mérten — pontos, megbízható kiadónak bizonyult. Az a tévedése, hogy a négy „szak"-ra osztott „Harmadik könyv"-ben a negyedik „szak" helyett is „Harmadik szak"-ot írt, sajtóhibánál alig több. 332