AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kostyál István: Kármán József levele gróf Festetics Györgyhöz az Urániáról

Kármán József és Pajor Gáspár, talán a szabadkőműves páholyban, találkozott Festetics Györggyel. Bizonyítja ezt az alábbi levél, mely egyúttal a szabadkőműves támogatást is megerősíti, a segítség eredetének hangsúlyozásával. „Méltóságos Gróf! Kegyes Urunk! Érzékeny öröm fogott el bennünket, midőn hallottuk, hogy tudni kivánnya Nagyságod, mit tsinálunk? Gyönyörűséggel adunk Számot Nagyságodnak, mert érezzük rólunk való Gondoskodásának Betsét, és Eredetét. Miólta Szerentsénk volt személyesen udvarolni Nagyságodnak, kijött 3

dik Köttetje Urániánknak. Eztet magánosan, és ezen kivül, Parantsolattya szerint Nagyságodnak, mind a' három Köttetet küldgyük. Fogadgya kegyessen Nagyságod Igyekezetünknek tsekély Gyümöltsét. Még eggy Köttet vagyon hátra: azzal nem háládatlan Hazánknak, hanem tulajdon Szavunknak tartozunk. Azután vége lészen Pállyafutásunknak, letesszük Pennánkat, és tsendesen várjuk a' kedvezőbb Tsillagzat Megjelenését. Ugy érezzük, senki sem fogott melegebb Indulattal a' Hazai Litteratura' Előmozdításához, mint mi, és megvallyuk Nagyságodnak, azzal a' Reménységgel, hogy lemondhatunk külömben is száraz, és unalmas Életünk módjáról — Prókátorok vagyunk •— és egyedül a' szelídebb Tudományok' Terjesztése által, érdemellyük meg a' hasznos Polgár Nevezetet. De megmutatta szomorú Tapasztalásunk, hogy gyenge Lábonn épültt, Nemzetünkben vetett Bizodalmunk. Messze, talán igen messze van az az Idő, a'melly a' Tudományok igaz szeretetét felgyullassza Hazánkfijainak Szivében. Érezzük mi azt, és még is, mint a' Beteg, a'ki meghitt Orvosától hallotta Halálának Bizonyosságát, mindent elkövetünk, a' mi tsak kevés Időre is nyújthatná haldokló Urániánknak Életét. E' végre ujj Jelentést nyomtattattunk, a' mellyben, a' mellett, hogy más Organizátiót adunk Munkánknak, ujjonnan serkentjük Hazánkíijait az Olvasásra, és a' Tudományok' Szeretetére. Nagyságodnak is alázatosan bemutattyuk ezen jelentésünket, és hisszük, hogy nem lészen kedvetlen Szándékunknak Általlátása Nagyságod előtt, a'ki első Jelentésünk kijövésével, olly hathatós Részt vett Szándékunknak Előmozdításában. Nagyságos Uram! nem maradott eltitkolva Nagyságodnak Kegyessége erántunk, a' nélkül, hogy az a' nagy Ember árulta volna el Nagyságodat, a'kinek Kezéből vettük a' Nagyságod hozzánk való Hajlandóságának Bizonyságát. Tudgyuk mi, hogy sokkal tartozunk Nagyságodnak, és boldogoknak tartjuk magunkat, ha azt mondhattya felőlünk Nagyságod: nem érdemtelenekkel tettem jót. Kegyességében alázatosan ajánlván magunkat, maradunk Nagyságodnak Pestenn 28. Mart. 795. alázatos Szolgái az Urániát kiadó Társak Pajor, és Kármán"

17 318