AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kostyál István: Kármán József levele gróf Festetics Györgyhöz az Urániáról

Kármán József levele gróf Festetics Györgyhöz a% Urániáról KOSTYÁL ISTVÁN A XVIII. század végének legválságosabb éveire, 1794—95-re esik Kármán József prókátor és Pajor Gáspár orvosnövendék folyóiratának, az Urániának rövid élete.

1 Az évnegyedes folyóiratnak, a felvilágosodás szellemében, kettős célja volt: a nők számára óhajtott ízlésnevelő olvasmányt nyújtani, és Pestet akarta irodalmi központtá tenni. Az Uránia alapításának, szerkesztésének, kiadásának, kiadóinak és megszűnésének körülményeit hosszú ideig titokzatosság vette körül. Az irodalomtörténetírás, kitartóan végzett részletkutatások eredményeként, sok titokzatos vagy annak vélt kérdésről oszlatta el a homályt. Gálos Rezső néhány éve megjelent szintézisében

2 sikeresen oldotta fel a problémák egész sorát, de még így is maradt egynéhány megoldandó feladat. Nem sikerült megnyugtató választ adnia arra, hogy ki volt az az „ismeretlen hazafi", aki az Uránia kiadását anyagilag támogatta, — azt pedig, hogy a szabadkőműveseknek közük lehetett a kiadáshoz, tagadja. Igyekszünk a továbbiakban kielégítő feleletet adni ezekre a — kiadástörténeti szempontból — jelentős kérdésekre. Gálos Rezső az erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak és Aranka Györgynek írott levelekre hivatkozva fejti ki álláspontját arról, hogy kik szerkesztették az Urániát: „Már az aláírásból is — ahol udvariasságból elöl van Pajor neve — és a levelek stílusából is megállapítható, hogy a fogalmazás Kármáné. Ez a két levél az, melyből a szerkesztők neve kétségtelenül bizonyossá válik."

3 Gálos véleményét erősíti meg és teszi valóban kétségtelenné az a levél, melyet a Festetics-csalid keszthelyi levéltárában találtunk és az alábbiakban közlünk. Ez a levél és a vele kapcsolatos néhány adat — úgy véljük — közelebb hozza a megoldáshoz azt a máig is nyitott kérdést, hogy ki, vagy kik fedezték az Uránia kiadási költségeit. Gálos, miután bírálja az eddigi feltevéseket, egy újabbhoz jut el: „Az eddig tudottak alapján azonban talán nem merész az a föltevésem, hogy az »ismeretlen hazafi« ifj. Ráday Gedeon, a szeptemvir, vagy fia, Ráday Pál volt."

4 Festetics György gróf közismert kapcsolatait a magyar írókkal ezúttal nem szükséges részletezni. Feltűnő azonban, hogy az átnézett irodalomban seholsem találtuk Kármán Józseffel való összeköttetésének nyomait. Tudjuk, hogy élénk érdeklődéssel kísérte az új művek megjelenését és hatalmas vagyonából nagy összegeket áldozott az írók támogatására, könyveik kiadásának segítésére.

5 Egyik ilyen érdeklődését elégíti ki Péteri Takács József (Festetics György fiának, Lászlónak a nevelője ebben az időben) Bécsből 1794. június 7-én írt levelében: „A Magyar Uránia mind eddig ki nem jött, hanem a' mint az újság* 316