AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kókay György: Javaslatok a könyvolvasás népszerűsítésére 1789/1790-ből

4. Kis János: /. m. 340. 1. 5. Vö. Jövendölés a% első oskoláról Somogyban c. versét. 6. S^innyei: Magyar írók VI. 1213. h., Bayer József: A magyar drámairodalom története. Bp. 1897. I. 146-147. 1. 7. Hadi és Más Nevezetes Tört. 1790. II. 408, 576. 1., 1791. V. 272-273. 1. 8. Bessenyei is elmarasztalóan nyilatkozott a „népkönyvek" értékéről. (Magyar Néző 1799.) — Említi: Kulcsár: i. m. 36. 1. — Egyébként e felsorolás újabb bizonyíték arra nézve, hogy a jobbágyságnak a XVIII. században — amennyiben egyáltalán eljutott hozzá könyv — népkönyvek voltak az egyedüli olvasmányai. Vö.: Kónyi János ezzel kapcsolatos megnyilatkozását. Id.: Als%egby Zsolt: A könyv és olvasója. Magyar Művelődéstörténet IV. 506. 1. 9. Ismeretes, hogy a konzervatív papság elutasítóan, sőt ellenségesen lépett fel a felvilágosodással, különösen pedig a könyvolvasás elterjedésével szemben. Vö. pl.: Alexovics Vazul: A könyvek szabados olvasásáról. . . Pest, 1792. c. művét, valamint azokat a megnyilatkozásokat, amelyek azt mutatják, milyen ellenszenvvel figyelték egyes papok az első magyar kölcsönkönyvtárak működését. (L. Kókay György: Az első magyar kölcsönkönyvtárak történetéhez. M. Kszle. 1957. 271—275.1.) — Ugyanakkor azonban az alsópapság és a szerzetesek között számosan voltak olyanok is, akikre hatottak a felvilágosodás eszméi és akik lelkes támogatói voltak nemzeti mozgalmainknak. Őrájuk gondolhatott Kovács Ferenc, amikor arról írt, hogy a lelkészek és a papok támogatását kell megszerezni a népnek könyvekkel való ellátása érdekében. — Egyébként — Kazinczy levelezéséből tudjuk — Erdélyben is az volt a helyzet, hogy „még a tehetősebb urak is", amennyiben egyáltalán könyveket vettek a kezükbe, azokat is „a szegény papoktól kéregették". (Ka%. Lev. I. 485. 1.) — Érdekes megemlíteni még azt, hogy Kovács javaslatai között nem szól az olvasókabinetekről, pedig — éppen a Mindenes Gyűjteményben — ezek jelentőségéről többször is volt szó ezekben az években, külön kiemelve azt, hogy általuk olcsón lehet könyvekhez jutni. 10. Vö.: Kókay: A hazai újságolvasás történetéhez- Magy. Könyvszle. 1959. 357—360. 1. 11. Pécs-egyházmegyei pap volt; irodalommal is foglalkozott, versei a Magyar Hírmondóban jelentek meg. 12. Mindenes Gyűjt. 1790. máj. 8, 12. 13. Mindenes Gyűjt. 1790. márc. 27, 31, ápr. 3. 14. Mindenes Gyűjt. 1790. III. negyed. — Az OSZK 1299-es jelzetű példányának az utolsó (394.) lapjához van hozzáragasztva e szöveg. Talán Kovács maga küldte meg egyeseknek; ez a példány ugyanis a keszthelyi F«j-/e//Ví-könyvtárból került az OSZK tulajdonába 1950-ben. 15. Ez utóbbi sorokat már többen idézték, de — tévesen — Péc^elinek tulajdonították, és az ő jobbágyszemléletére és radikalizmusára nézve vontak le belőlük következtetéseket. A cikk alatt pedig félreérthetetlenül alá van írva szerzőjének, Kovács Ferencnek a neve. Péczeli szerepe csak annyi volt, hogy a cikk az általa szerkesztett Mindenes Gyűjteményben jelent meg. (V.ö: Takáts Sándor: Péczeli élete és munkái. Nemzeti Könyvtár 39. köt, 277. I.; Gulyás Pál: id.Péczeli József élete és jellemzése. Bp. 1902. 12. 1. és: Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora. Bp. 1915. 334-335. 1.) 16. L. Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom története. Bp. 1957. 17. Idézi: Kulcsár: i. m. 81. 1. \%. Pápay Sámuel: A magyar Uteratura esmér ete. Pest, 1808., és Kis János: Hogyan kell a Magyar - Olvasó Publicumot nevelni. Tudományos Gyűjtemény 1818. VIII. 301