AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kókay György: Javaslatok a könyvolvasás népszerűsítésére 1789/1790-ből

ságot katonai életformája is visszavetette a műveltségben, mert őseink „fegy­ver viselő és hadakozó emberek lévén, igen keveset gondoltak s gondolhat­tak a tudományokkal, mivel a fegyver zörgések között nem igen énekelget­nek a músák." Majd a hosszú török uralom káros következményeiről ír. De a történelmi okok mellett rámutat elmaradottságunk belső, társa­dalmi okaira is. Mindenek előtt azt hangsúlyozza, hogy „Hazánk Nagyjai", a nemesek és a tehetősebbek nem viselték gondját a mesterségek, tudomá­nyok és a művészetek művelőinek. Mis^tótfalusi Kis Miklós példájára hivat­kozik, aki még sokkal többre vihette volna, „ha olly hatalmas jói-tévőkre, segédekre, pártfogókra találhatott volna közöttünk, mint az idegen Nemze­tek között; akik tsak azt is szerentséjéknek tartották, hogy közöttök valami ideig múlatott; ide haza pedig vérei és polgártársai között az irigység, az idegenség, és a hidegségnek leve áldozatjává, Hazájának gyalázatjára." Kemény hangon felelősségre vonja azokat a tehetőseket, akik mellett„sok meg-élemedett szerentsétlen szegények, ügye fogyott özvegyek az éhei hálással küszködnek, és minden segedelem nélkül maradt számtalan nevelet­len árvák koldulásra szorulnak falújukban, akik ki tudja minémü diszek nem lettek volna mesterségek vagy tudományjok által a Hazának, minémü ditső­ségek a jóltevőknek, ha tsak század részét fordították volna is azoknak taníttatásokra annak, ami a felesleg való lovakra és ebekre elkölt?" Minden­nek következménye volt az is, hogy egész sor ipari és kereskedelmi foglal­kozásban „idegenekre — elsősorban németekre •— kéntelenittettünk szo­rulni." Különösen érdekessé teszi Kovács cikkének következő részét az a körül­mény, hogy azt teljes egészében törölte a cenzúra. A törlésnek a folyóirat­ban nincs ugyan nyoma, de a Széchényi Könyvtár egyik példányának utolsó lapja után egy kézzel írt lap van beragasztva, amelynek a felső szélére ezt írta valaki: „Add hozzá a 407. levélen ezeket." Ezután következik a kiha­gyott szöveg kézirata, majd a lap alján ez a megjegyzés olvasható: „Ezen czikkely is még ide tartozott; de a Censor által ki rostáltatott volt." A cen­zúra által törölt szöveg azzal foglalkozott, hogy a vallási fanatizmus és türel­metlenség is milyen sok kárt okozott hazánkban a tudományok és a mester­ségek fejlődésének: „Akadályoztattak és hátráltattak, sőt tsak nem egészszen meg folytat­tak a mesterségek a vallásbeli szüntelen való villongások és gyűlölködések által. Bár akármint igyekezett légyen is valaki fel emelkedni ez vagy amaz mesterség által, de ha ellenkező érzelmű hazafiak közzé vetette vala őtet a szerentsétlenség, igen ritkán történt, hogy vagy alattomba — vagy nyilván való szakadatlan üldözés által le nem alázta és el nem nyomta őtet az irigy­ség, és a vak buzgóságnak heve. És még ma is, midőn már a bölts Jósef alatt el oszlottaknak gondolnók és állitanók az efféle ködöket, miket nem gondol ki, miképpen meg nem veti minden mesterségét a hit düh (fanatis­mus), sok városainkban, a külömböző vallású ujj Mestereinknek, fejedel­mektől engedett, sőt parantsolt, a hazafiságnak pedig jussa szerént birt sza­badságaikból való ki rekesztések, ki forgatások végett? Mennyi időket nem töltetnek vele híjában, hogy igy a sok egytől máshoz való lótás futás által vagy szegényítsék, vagy mesterségjeket véllek meg unassák; amint gyak­ran Sokakon meg is történik. Mintha ugyan a mesterségek is részre sza­298

Next

/
Thumbnails
Contents