AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kókay György: Javaslatok a könyvolvasás népszerűsítésére 1789/1790-ből

ságot katonai életformája is visszavetette a műveltségben, mert őseink „fegyver viselő és hadakozó emberek lévén, igen keveset gondoltak s gondolhattak a tudományokkal, mivel a fegyver zörgések között nem igen énekelgetnek a músák." Majd a hosszú török uralom káros következményeiről ír. De a történelmi okok mellett rámutat elmaradottságunk belső, társadalmi okaira is. Mindenek előtt azt hangsúlyozza, hogy „Hazánk Nagyjai", a nemesek és a tehetősebbek nem viselték gondját a mesterségek, tudományok és a művészetek művelőinek. Mis^tótfalusi Kis Miklós példájára hivatkozik, aki még sokkal többre vihette volna, „ha olly hatalmas jói-tévőkre, segédekre, pártfogókra találhatott volna közöttünk, mint az idegen Nemzetek között; akik tsak azt is szerentséjéknek tartották, hogy közöttök valami ideig múlatott; ide haza pedig vérei és polgártársai között az irigység, az idegenség, és a hidegségnek leve áldozatjává, Hazájának gyalázatjára." Kemény hangon felelősségre vonja azokat a tehetőseket, akik mellett„sok meg-élemedett szerentsétlen szegények, ügye fogyott özvegyek az éhei hálással küszködnek, és minden segedelem nélkül maradt számtalan neveletlen árvák koldulásra szorulnak falújukban, akik ki tudja minémü diszek nem lettek volna mesterségek vagy tudományjok által a Hazának, minémü ditsőségek a jóltevőknek, ha tsak század részét fordították volna is azoknak taníttatásokra annak, ami a felesleg való lovakra és ebekre elkölt?" Mindennek következménye volt az is, hogy egész sor ipari és kereskedelmi foglalkozásban „idegenekre — elsősorban németekre •— kéntelenittettünk szorulni." Különösen érdekessé teszi Kovács cikkének következő részét az a körülmény, hogy azt teljes egészében törölte a cenzúra. A törlésnek a folyóiratban nincs ugyan nyoma, de a Széchényi Könyvtár egyik példányának utolsó lapja után egy kézzel írt lap van beragasztva, amelynek a felső szélére ezt írta valaki: „Add hozzá a 407. levélen ezeket." Ezután következik a kihagyott szöveg kézirata, majd a lap alján ez a megjegyzés olvasható: „Ezen czikkely is még ide tartozott; de a Censor által ki rostáltatott volt." A cenzúra által törölt szöveg azzal foglalkozott, hogy a vallási fanatizmus és türelmetlenség is milyen sok kárt okozott hazánkban a tudományok és a mesterségek fejlődésének: „Akadályoztattak és hátráltattak, sőt tsak nem egészszen meg folytattak a mesterségek a vallásbeli szüntelen való villongások és gyűlölködések által. Bár akármint igyekezett légyen is valaki fel emelkedni ez vagy amaz mesterség által, de ha ellenkező érzelmű hazafiak közzé vetette vala őtet a szerentsétlenség, igen ritkán történt, hogy vagy alattomba — vagy nyilván való szakadatlan üldözés által le nem alázta és el nem nyomta őtet az irigység, és a vak buzgóságnak heve. És még ma is, midőn már a bölts Jósef alatt el oszlottaknak gondolnók és állitanók az efféle ködöket, miket nem gondol ki, miképpen meg nem veti minden mesterségét a hit düh (fanatismus), sok városainkban, a külömböző vallású ujj Mestereinknek, fejedelmektől engedett, sőt parantsolt, a hazafiságnak pedig jussa szerént birt szabadságaikból való ki rekesztések, ki forgatások végett? Mennyi időket nem töltetnek vele híjában, hogy igy a sok egytől máshoz való lótás futás által vagy szegényítsék, vagy mesterségjeket véllek meg unassák; amint gyakran Sokakon meg is történik. Mintha ugyan a mesterségek is részre sza298