AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Kókay György: Javaslatok a könyvolvasás népszerűsítésére 1789/1790-ből

irodalom művelése iránt.

3 Tisztában voltak azzal, hogy ez utóbbihoz elsősorban nevelő munkára van szükség, ezért sok írót foglalkoztatott az a kérdés, hogy a parlagi életformák között élő köznemességet milyen eszközökkel lehetne műveltebbé tenni. Egyesek a meggyőzés, mások a szatíra fegyveréhez folyamodtak. Kivette részét e harcból időszaki sajtónk is, amely ebben a korban indult gyors fejlődésnek. Az első magyar újság, a pozsonyi Magyar Hírmondó, és követői: a Magyar Kurír, a Hadi és Más Nevezetes Történetek s a Bécsi Magyar Hírmondó csakúgy, mint az első magyar folyóiratok sokat tettek e cél érdekében. Volt azonban egy folyóirat, amelyet szerkesztője egyenesen abból a célból hozott létre, hogy „az asszonyokat és a még eddig olvasásban kevésbé gyönyörködő nemeseinket" olvasásra és művelődésre serkentse. E lap—Peckeli József Komáromban megjelenő folyóirata, a Mindenes Gyűjtemény — valóban elsősorban tudománynépszerűsítéssel foglalkozott, és azok igényeit tartotta szem előtt, akik még nem kóstoltak bele a tudományokba. A köréje tömörült Komáromi Tudós Társaság tagjai és a lap cikkírói részéről több érdekes javaslat hangzott el, melyek a nemesség művelődését kívánták szolgálni. Találkozunk azonban a Mindenes Gyűjteményben olyan cikkekkel is, amelyek már nem a nemesség kulturális nevelésével foglalkoznak, hanem — továbbmenve a lapnak indulásakor kifejtett programján —, a nép művelésének a kérdéseit vetik fel. Ez azért is figyelemre méltó, mert mindazok, akik e korban a népművelésre, és a népből való olvasóközönség kialakítására gondoltak, többnyire csak a jövőben bíztak. A jobbágyszármazású Kis János pl. így ír ezzel kapcsolatban: „Ha az alsó néposztályok virágzásra jutnak, s gazdag családok támadnak köztük, ezek olly gyermekeket nevelnek, kik atyáik vesződséges mesterségét elhagyván, gondolkodni, tudományos dolgokról beszélgetni, könyveket olvasni szeretnek.

4

" Tehát csak a népből — szerencsés esetben — kiemelkedők számára látja biztosíthatónak a művelődési lehetőségeket, s azok számára is csak a jövőben, „ha gazdag családok támadnak köztük." Ismeretes, hogy Csokonai hasonlóképpen, csak a jövőben látott megoldást.

5 2. Másként látja e kérdést az a cikk, amely a Mindenes Gyűjtemény 1789. december 19-i számában jelent meg. Szerzője már a jelenben kívánja a népet műveltebbé tenni, és a parasztságból széles körben olvasóközönséget nevelni. A cikk írója Kovács Ferenc pápai mérnök volt. Neve nem ismeretlen ugyan, de eddig csak fordítói tevékenységéről tudtunk.

6 Pápán, majd Dégen működött, mint megyei főmérnök. Műszaki tevékenysége mellett azonban az irodalommal is foglalkozott. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve mérnöki diplomája mellett egy sereg könyvet is hozott magával, melyek között Voltaire több műve is megvolt. 1788tól kezdve drámák egész sorát fordította magyarra — köztük Voltaire drámáit is — de sem mecénást, sem kiadót nem talált rájuk. Pedig a Hadi és Más Nevezetes Történetek c. újság több ízben is megemlékezett munkás 293