AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Két Peraudi-féle nyomtatott búcsúlevél az Országos Levéltárban
Bécs bevétele után Mátyás fokozta nyomását Wiener-Neustadtra is. Siebenhirter tehát közvetlen tárgyalásokba bocsátkozott a magyarokkal, amelynek eredményeképpen fegyverszünetben állapodtak meg. 60 Ennek értelmében a rend birtokait mintegy semlegesítették a császár és a magyarok közötti háborúban. Jóllehet nem esett szó az egyezményben arról, hogy a nagymester egyben Wiener-Neustadt parancsnoka is, a hadifoglyok kölcsönös szabadonbocsátása ezt kétségtelenné tette. Siebenhirter kötelezettséget vállalt, hogy a wartensteini uradalom emberei nem fognak a király ellenségeinek semmit sem szállítani. A nagymester háborítatlanul szerezheti be szükségleteit a Mátyás fennhatósága alá eső területekről, de semmit sem továbbíthat a császárnak. A fegyverszünet felmondására hat hetes határidőt jelöltek meg. 61 Siebenhirtemek sikerült elérnie, hogy Mátyás királlyal Wiener-Neustadt bevétele után is (1487. VIII. 17.) jóviszonyt tudott fenntartani. Sőt a király bizonyos kedvezményekben is részesítette a lovagrendet. így egy 1488. III. 28-án kelt rendeletében utasította hivatalnokait és vámszedőit, hogy a rend borszükségletét Wiener-Neustadtba adó- és dézsmamentesen hozhassa be. így szerepel: „amplificatoribus, confirmatoribus patronis praecipuis ordinis huius loci. . . Huniadi Rex Mathias" 62 . Mátyás király időközben elfoglalta mind Fraknó, mind Kismarton várakat, és azokat — pl. Fraknót az erődítést önként átadó várnagynak — el is ajándékozta. Frigyes császár erre, hogy a helyzet változását jogilag el ne ismerje, mind két várat a Szt. György lovagrendnek adományozta 63 . Siebenhirter, hogy kényes helyzetét tisztázza, 1488. II. 13-án egyességre lépett Mátyással. 64 Ennek értelmében a nagymester lemondott Kismartonnal és Fraknóval kapcsolatos minden jogáról, aminek fejében a király neki adta Trautmannsdorfot és Wartensteint. Siebenhirter természetesen egyidejűleg a császár kegyeit is igyekezett megtartani. Valóban el is érte, hogy Frigyes 1489. IV. 30-án a rendnek adományozta az említett Trautmannsdorfot és ezzel a maga részéről is elismerte a nagymester megállapodását Mátyással^. A fentiek után nem csodálkozhatunk, hogy 1491-ben, Mátyás halála után, amikor Frigyes hercegi rangra emelte Siebenhirtert, kikötötte, hogy a nagymester a jövőben nem léphet semmiféle, a császárral ellenséges szövetségre. Erre neki hűségesküt is kellett tennie 66 . Siebenhirter 1494-től, ahogy ezt a fentebb idézett, ősnyomtatványban reánkmaradt dokumentum is tanúsítja, élénken támogatta Miksa császár törekvéseit, amelyekkel az a lovagrend fellendítését szorgalmazta a törökök elleni harc érdekében 67 . 1503ban kelt felhívásával ugyancsak készséggel segítségére volt a császárnak, hogy lehetővé tegye Miksa számára a Peraudi által hirdetett jubileumi búcsú bevételeinek felhasználását 68 . Johann Siebenhirter 1508-ban hunyt el 88 éves korában Millstattban, ahol sírköve halála pontos dátumát is megőrizte: „X tag herbstmond", azaz szeptember 10 69 . Visszatérve Peraudi németországi búcsúbiztosi tevékenységére megállapíthatjuk, hogy emellé kényes és sokrétű diplomáciai feladatokat is kapott a pápától. A török elleni eredményes harc kibontakoztatásának egyik legfőbb akadálya ugyanis az egyes keresztény uralkodók egymás elleni állandó háborúskodása volt. Ezek megszüntetése érdekében fáradozott 284
