AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Két Peraudi-féle nyomtatott búcsúlevél az Országos Levéltárban

kiállították, ismereteinket — a magyar vonatkozások kiemelésével — á következőkben foglalhatjuk össze. Régi nemesi családból, amely eredetét az alsó-ausztriai Siebenhirten an der Zaya faluból veszi, született 1420-ban 42 . Már 1456-ban mint császári asztalnokmester („Küchenmeister") III. Frigyes környezetében találjuk. 43 1460-ban Kismarton és Fraknó várak parancsnoka lett. 44 1462 őszén a császárt a Burg-ban ostrom alá vették az ellene felkelt bécsiek. Siebenhirter ekkor is kitartott Frigyes mellett és a kétszáz főből álló védőcsapat között volt. 45 A császár e szorongatott helyzetében tett fogadalma szerint alapította a törökök elleni harc céljából — a johannitákhoz és a templomosokhoz hasonló szervezettel — az osztrák Szt. György lovagrendet, 46 amelyet 1469. I. 1-én II. Pál pápa III. Frigyes jelenlétében hagyott jóvá ünnepélyes keretek között a Lateránban. 47 Ez alkalommal történt Siebenhirter ünnepélyes beöltöztetése és fogadalma is; a hálás uralkodó ugyanekkor lovaggá ütötte, a pápa pedig a zászló átadásával a lovagrend nagymesterévé avatta őt. 48 E tiszte ellátása mellett továbbra is parancsnoka volt Kismarton és Fraknó várának. 49 Hamarosan ingatlanokat is szerzett a környéken. 50 Itteni működéséről több írásos emlék is maradt reánk. 51 Siebenhirter jövedel­meinek fokozására a tizedet is igénybe vette, ami azután a győri püspökkel nézeteltérést okozott. 52 Ezt hosszas tárgyalások útján sikerült rendezni: a felek egyességre léptek. 53 Siebenhirter kismartoni tartózkodásának és működésének sok emlékét Őrzi az ottani plébániatemplom, amelynek építésénél a nagymester jelentős szerepet játszott. Már az említett római útja alkalmával a templom építését segítő búcsút eszközölt ki II. Pál pápától. 54 A lovagrend és első sorban Siebenhirter szerepét az építkezésnél a nagymester kőbe vésett címere, 55 továbbá a lovagrend jelvénye 56 bizonyítja. Ugyanebben a templomban talál­ható Siebenhirter egyik szolgájának sírköve is, aki 1467. XII. 17-én halt meg. 56a Kismartoni működése során a nagymester — ha csak rövid időre is — meghonosította ott a Szt. György lovagrendet. A filiálé tagjai közül némelyik­nek a nevét és működését is ismerjük. 57 A lovagrend azonban Kismartonban csak rövid ideig tudott gyökeret verni. A környék Mátyás király állandó katonai és politikai nyomásának volt kitéve. E réven Siebenhirter a. magyarokkal való csatározások és tárgyalások gazdag, közel két évtizedes tapasztalatával rendelkezett. így, amikor 1477. VI. 12-én ismételten háborúra került sor Mátyás és Frigyes között, a nagy­mester megbízást kapott a császártól kedvenc városa, a fekete sereg által veszélyeztetett Wiener-Neustadt parancsnoksága átvételére, ahová a lovag­rend központja is átkerült időközben a karintiai Millstadtból. 58 Sem a háború, de a béke sem tartott sokáig. Az újabb harcokra történő felkészülés során a következő év májusában a nagymester Wiener-Neustadt megerősítésére igénybe vette Kismarton és Fraknó zselléreinek robotmunká­ját is. 1478. V. 6-án Siebenhirter, aki ekkor a lovagrend kismartoni házá­ban tartózkodott, utasítást kapott, hogy térjen vissza Wiener-Neustadtba. A nagymester eleget is tett a császári felszólításnak, de nemsokára vissza­ment Kismartonba, hogy a magyarokkal ismét fenyegető háború elől a lovagrend tagjait visszavezényelje. Ezt az intézkedését utólag a császár is jóváhagyta. 59 282

Next

/
Thumbnails
Contents