AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: A Nemzeti Könyvtár remotái nyomán

kiadványokat (például Kaczér Illés: Ikongó nem hal meg, vagy tornán János: Csak egy négerrel kevesebb című regényét. Ide sorolható Biró Lajos: A zsidók útja, Keller Imre: A hideg szemmel nézett antiszemitizmus, Pogány József: Üsd a Zsidót} stb.). Az antimilitarista irodalom üldözése érthető egy olyan országban, melynek uralkodó körei szuronyokra támaszkodnak, és soviniszta, nacionalista eszmékkel akarják megfertőzni az egész népet. 1930-ban betiltották Max Beer Háború és internacionálé című munkáját, de betiltanak több szépirodalmi formában megjelent háborúellenes könyvet is, mint Fehér Ferenc: Éljen a háború. [Regény.] 2. kiad. Bratislava 1932., Munkásakadémia. 275 p. —• A Csendőrségi Nyomozókulcs közli, hogy a Csendőrségi Nyomozati Értesítőben 1942-ben megjelent Harmat Imre Szegény húszévesek című pacifista versének betiltása. Ide tartoznak a spanyol polgárháborúval foglalkozó kiadványok, például Pitcairn: Vihar Spanyolország felett. Ford. Tamás Aladár. fMoravska Ostrava 1938], Magyar Nap, 59 p. A magyar- és a világirodalom legjobbjaival találkozhatunk a huszonöt év során kiadott indexeken. 1931ben bírói úton lefoglalták József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz c

í

m

ű kötetét. Ez a könyv ma a nemzeti könyvtárban mint becses érték a Régi és Ritka Nyomtatványok Tárában található. Ugyancsak 1931-ben foglalták le Radnóti Miklós Üjmódi pásztorok éneke című verseskötetét. A könyvön még most is látható a „Zárt anyag" felírású sárga cédula. Illyés Gyula Rend a romokban című verseskötetét 1937-ben kobozták el, a könyvet New Yorkban a Proletár Könyvkereskedés kiadásában megjelent riportsorozat a fehér terrorról 270