AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: A Nemzeti Könyvtár remotái nyomán

kézbesítése előtt emeljék ki, s azután kezeljék azokat a többi kitiltott sajtótermék módjára. E rendeletemmel a Posta- Távírda- és Távbeszélő Szabályrendeletek Gyűjtemény III. része 934. folyószáma alatt közzétett 25.272/1882. számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1921. szeptember hó 22-én." (Posta- és Távírda Kendeletek Tára 1921. szeptember 27. 77. sz.) Elsősorban tehát a kommunista szellemet üldözték. „A nemzeti önvédelem legelemibb parancsa azt követelte tőlünk, hogy a vörös rémuralom szörnyű tanúságaiból okuljunk és egyszer s mindenkorra kiirtsuk az országból a marxizmus minden formájának még a csíráját is." (Bosnyák Zoltán: A. magyar fajvédelem úttörői. Stádium. 257. p.) Nehéz, nagyon nehéz feladatra vállalkoztak. . . Megvonták a postai szállítás jogát az emigrációban megjelent baloldali művektől. Barta Lajos, Barta Sándor, Hidas Antal, Gábor Andor, Farkas Antal, Karikás Frigyes, Kassák Lajos, Lengyel József, Komját Aladár, Madaras^ Emil, Zalka Máté, Szamuely Tibor, Illés Béla, Kiss Lajos művei nem jöhettek be az országba. Az emigráció általában oly gyanúsnak tűnt, hogy például megvonták a postai szállítás jogát az egész bécsi Új Modern Könyvtár sorozattól, melyben többek között Heinrich Mann, Hatvány Lajos és Karinthy Frigyes egy-egy műve is szerepelt. A hazai kommunista irodalom sorsa következetesen az elkobzás volt. Gergely Sándor Valami késiül című regényét 1931-ben bírói úton lefoglalták. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példányon látható, milyen részeket jelölt meg a zöld cenzori ceruza a könyvben. Hasonló módon kobozták el 1934ben Kaszás Géza Més% a% utcán című kis köte„Kitiltott" könyv címlapja tét (elbeszélések a pro266