AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Csapodiné Gárdonyi Klára: Mátyás király könyvtárának scriptorai

3.Livius: De secundo hello punico. Lh: New York, Public Library (Spencer Collection). (Fógel nem említi, Zolnai

—Fit% 106. 1.) Johannes Marcus Cynicus Pármai eredetű könyvmásoló és illuminátor, 1470—1492-ig a nápolyi udvar szolgálatában állt.

32 Arragóniai Ferdinánd, Beatrix magyar királyné atyja, könyvtárosává nevezte ki. 1472-ben 20 aranyat kapott két Ciceroműért, amelyeket Beatrix számára másolt le. Nápolyban Mátyás is foglalkoztatta mint könyvmásolót. Más nápolyi, sőt magyar megrendelők (Debrenthei Tamás) számára is dolgozott. Számunkra legérdekesebb az a kódex, amelyben Diomede Carafa tanításait írta le Beatrix, a jövendő magyar királyné számára. Öreg korában nyomdász lett és társult Matthias Moravus-szal.

33 Utóbbi az 1489-ben megjelent, Diomede Carafa Trattato deWottimo cortigiano c. munka kiadását Beatrix-nak ajánlotta. írástípusa reprodukció alapján Antonio Sinibaldi írására emlékeztető humanista könyvírás. A budai könyvtárból egy hiteles darabja maradt fenn: Diomede Carafa: De institutione vivendi. (1476.) Lh: Parma, Biblioteca Palatina, G. G. III. 170, 1654. (Fógel, Hoffmann 123, Zolnai—Fit% 99. 1.) Nevével még egy Corvina hozható kapcsolatba, amelyet ugyan nem ő másolt, de ő rendelte meg; ennek adatai a következők: Valturius: De re militaria. (1476—1490.) Lh: Drezda, Landesbibliothek, Ms R 28

m

. (Fógel, Hoffmann 75, Zolnai—Fit% 85. 1.) Johannes Scutariota Görög származású scriptor, V. Miklós pápa megbízásából működött, részben mint másoló, részben mint könyvek felkutatásával megbízott. A Scutariota név valószínűleg születési helyére utal, neve egyébként Johannes Thessalus.

3i Úgy látszik, többnyire Firenzében tartózkodott. 1442-—1494. években működött mint másoló, az irodalomban több általa másolt kódex ismeretes. Az Egyetemi Könyvtár 116. sz. kódexének végén látható szignatúrája. Ez a kódex egy görög—latin vocabularium és kétségtelenül a XV. sz. második feléből származik, nem a XVII-ből, mint ahogy Kubinyi Mária a magyarországi görög kódexek katalógusában jelzi. így az is feltételezhető — bár erre semmi külső jel nem mutat, hogy ez a szótár is a budai könyvtárhoz tartozhatott. Johannes Scutariota neve egyébként egyetlen hiteles Corvinában maradt fönn, amely görög nyelvű és amelyet sem eredetiben, sem reprodukcióban eddig nem volt alkalmunk látni; a kódex könyvészeti adatai: Diodorus Siculus: Históriáé. 1442. Lh: Bécs, Nationalbibliothek, Suppl. gr. 30. (Fógel 4, Zolnai—Fit^ 91. 1.) Kathedralis et Institoris 1. Georgius Kathedralis et Institoris 169