AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Nagydiósi Gézáné: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.)

ból a koponyacsont megfúrása után az agy látóideg-állományába hajszál­vékony rozsdamentes acélból készült szigetelt drótokat vezettek, amelyekkel — megfelelő erősítés után — az agyba juttatták a fotocella által keletkezett áramot. (Teljes fényfelismerést értek el a kísérletezővel: égő gyertyákat a szobában megtalált és egyenként eloltott.) A legfrissebb eredmény az az elektronikus számológép, amelyet New Yorkban mutattak be egy sajtóértekezleten, s amelyik braille-írásra alakít át angol nyomtatott szöveget. Az új eljárásnál a szöveget előbb lyukkártyákra viszik, a lyukkártyákat egy számológép programozza és e program szerint dolgozó nyomdagép a braille-jeleket az angol szöveg fölé nyomja. Megfelelő korrigálás után a rotációs géphez felhasználható fémlemezekbe nyomják a braille-szöveget. Az elektronikus számológép a braille-átíró nyomdász munkáját pótolná. 23 A fent leírt törekvések ha nem is hozzák még meg a kívánt eredményt: ti. hogy a vakokat kivezessék elszigetelt, fénytelen világukból és megnyissák számukra a látó ember könyvtár-kincseit, — de a tovább folytatott munká­latok, az eddigi eszközök tökéletesítése, majd anyagilag elérhetősége meg­oldja a vakok olvasási problémáját. A cél nem kis jelentőségű, hiszen a földön legalább 9 és fél millió vak él. 24 A Brai/k-évforduló alkalmával a Vakok Szövetsége a most alapított Brazilé-emlékérmet adományozta azoknak a látó és vak személyeknek, akik a „vakügy politikai, gazdasági és kulturális fejlesztése, a vakság megelőzése, a látáscsökkenés gyógyítása terén tudományos, irodalmi vagy gyakorlati munkájukkal eredményes tevékenységet fejtettek ki." Ezzel a magyar kor­mány is lerótta kegyeletét a „Világosság atyja" iránt — ahogyan egyik élet­rajzírója elnevezte Braillet. Egyben kifejezte azt a szándékát, hogy a vakok könyvtárügyét hazánkban is fokozott gonddal és áldozatkészséggel kívánja tovább fejleszteni. Jegyetek 1. A magyar lexikonok tévesen 1806. évet jelölnek. 2. Procédés pour écrire les Paroles, la Musique et le Plain-Chant, au moyen de points, ä l'usage des aveugles et disposes pour eux par Louis Braille, Répétiteur ä Flnstitution Royale des Jeunes Aveugles. 1829. Paris. 3. Magy. Grafika. 1958. 1-2. sz. 38. 1. 4. Madridi postaegyezmény, keresk. min. 13.722/16. —1920. sz. rendelete; — 1930-ban a londoni egyezmény még kedvezőbb feltételeket állapított meg a szállításra nézve. 5 Hogy fogalmunk legyen a méretekről, íme néhány adat: Victor Hugo: Nyomorultak c. regénye (normál nyomással 2 kötet, kb. 900 oldal) pontírásban 38 kötet, Tolsztoj: Háború és béke (2 kötet, kb 1200 oldal) 39 kötet, Reymont: Parasztok (2 kötet, kb. 900 oldal) 4o kötet. (Aki egy ilyen terjedelmes művet végigolvas, az 20 — 30 kilométert tapogat végig.) Álta­lában 6 — 8-szoros a vakok köteteinek oldalterjedelme a normális könyvek terjedelméhez képest. 6. A könyvtárra vonatkozó adatokat a könyvtárostól kaptam a vezetőség engedélyével. Az itt hiányzó adatokat A Könyvtáros 1960. 4. számában megjelent rövid cikkemben ismer­tettem. — Az állományban mutatkozó csökkent kötetszám a háborús veszteségek és indo­kolt selejtezések következtében állt elő. 148

Next

/
Thumbnails
Contents