AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: Fényszedési eljárások

Fénys^edési eljárások TOMBOR TIBOR A nyomdaipar fejlődése az elmúlt évtizedekben sokkal rohamosabb volt, mint a könyvnyomtatás európai alkalmazása óta eltelt több mint fél évezred alatt. A nyomdászatban a XV. század közepétől kezdve nagyjából a századfordulóig a magasnyomás uralkodott, melynek eredeti alapanyaga az ólom, majd az ón és az antimon öntvény. Elve az, hogy öntvényből kimagasodó betűtest készül, amelynek festékezett felületéhez nyomják a papírt. Ötven évvel ezelőtt a magasnyomtatásnak számos versenytársa lett. Új elvek valósultak meg, köztük a fénynyomásé. Az ólombetűkkel hagyományos módon kézzel vagy géppel szedett szöveget átlátszó anyagra nyomták, amelyet fényképészeti eljárással rézhengerre vittek át. A sokszáz kiló ólom tehát, amelyet nagyobb terjedelmű szöveg kiszedésére használtak, csak az átlátszó hártyák előállítására szolgált. A szakemberekben felmerült a kérdés: hogyan lehetne egyszerűbb módon, a költséges ólom illetve öntvény használata nélkül megkapni az átlátszó hártyán a kívánt betűk képét. így jutott el a fejlődés az ólomnélküli s^edésnyomat megvalósításához. Az ólomnélküli szedésnyomatok terén fénys^edési rendszerek alakultak ki. A fényszedőgépek egyrészének tervezését a régi típusú szedőgépek sugalmazták, mások viszont teljesen új, sőt nyugodtan állíthatjuk: forradalmi alapelvek alapján készültek. I. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK Az ólomnélküli fényszedéssel a múlt század utolsó évtizedeiben kezdtek el foglalkozni. Az első kísérletezők között találjuk a magyar Porzsolt Jenőt, aki Budapesten, 1894-ben készítette első fényszedőgépét, amely elvi alapul szolgált a további kísérletezésekhez és kutatásokhoz.

1 Az első kísérletezők között találjuk az orosz technikus, V. A. Gass^ijev nevét is, aki a kilencvenes évek vége felé fény szedőgépet készített.

2 Nagyjelentőségű ezen a téren az ugyancsak magyar Uher Ödön munkája is (1925—1927). Fényszedőgépe, az „Uhertype" világhírűvé vált. „A mai feltalálók sikerét megelőző ötven év munkájából ő járult hozzá legtöbbel a fény szedés megvalósításához."

3 A felsoroltak után következtek az angol, amerikai, francia és holland kísérletezők és feltalálók. Ma már világszerte sokezren foglalkoznak a fényszedés kérdéseivel és száznál több bejelentett szabadalmi leírás védi a találmányokat. 117