AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

I. A könyvtár életéből - Besenyei Andorné—Papp István: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási osztálya 1959. évi munkájáról

A tanfolyamon a hallgatók feladatul kapták, hogy a kiosztott szovjet módszertani anyagot dolgozzák fel saját körülményeikre alkalmazva és a legközelebbi konferencián számoljanak be munkájukról. 1960 folyamán külön rendezünk tanfolyamot a járási könyvtárvezetők­nek és külön a megyei könyvtárak csoportvezetőinek. Az 1958—1959-es tanévben indult meg a második gyermekkönyvtárosi tanfolyam. A tanfolyam tematikája az előzőére épült, amelyet a Gyermek­könyvtári Szakbizottság dolgozott ki. A három fő témacsoport a következő volt: 1. könyvtártan, 2. lélektani és pedagógiai ismeretek, 3. ifjúsági iro­dalom. Helyesnek bizonyult, hogy a szorosan vett könyvtári szakismereteken kívül pedagógiai és lélektani ismereteket is kaptak a hallgatók, hiszen a gyermekkönyvtáros munkája javarészt pedagógiai munka. — A tanév során két központi konferencián adtak számot a résztvevők tanulmányaikról. A konferenciákon a legfontosabb kérdésekről előadások hangzottak el. A gyakorlati oktatás célját szolgálta a gyermekkönyvtárban tett látogatás, s az ifjúsági művek pedagógiai, lélektani és esztétikai szempontból való írásbeli elemzésének közös megbeszélése. Ezen a tanfolyamon 63 hallgató kapott gyermekkönyvtárosi oklevelet. A tanfolyamot egészében véve hasznosnak mondhatjuk. Nagyszámú gyer­mekkönyvtáros kiképzéséről gondoskodhattunk ilyen módon. A tanfolyam során a következő tapasztalatokat nyertük: 1. Különös gondot kell fordítani a gyermekkönyvtárosok világnézeti képzésére, tekintettel nevelő feladataik­ra. 2. Tisztázni kell a gyermekkönyvtárak és más gyermekintézmények, valamint az iskolai könyvtárak együttműködési lehetőségeit és egymáshoz való viszonyát. 3. A gyermekkönyvtárosnak alapvető politechnikai ismere­tekkel is kell rendelkezniök az iskolai oktatás elősegítésére. 4. Az irodalmi ismereteknek ki kell terjedni az ismeretterjesztő irodalomra is. 5. Az oktatást jóval gyakorlatibbá kell tenni, ellenőrizni kell, hogy a tanultakat a saját gyakorlatukban felhasználják-e a könyvtárosok. 1959 decemberében nyolcnapos osztályozó és címleíró tanfolyamot rendez­tünk 28 megyei és járási könyvtáros számára. Szándékunk az volt, hogy a feldolgozó munkában még járatlan könyvtárosokat megtanítsuk e munka alapjaira. A hallgatók összetétele vegyes volt. Legtöbben a feldolgozó csoportok gyakorlott vezetőiből vagy munkatársaiból kerültek ki, de néhány teljesen kezdő is elvégezte a tanfolyamot. A tanfolyam eredményesen vég­ződött, a gyakorlott feldolgozók rendszerezték, gyarapították ismereteiket, a kezdők pedig jó alapot kaptak további munkájukhoz. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy a hallgatók összetétele egyöntetű legyen. Fontos területe a továbbképzésnek a falusi közművelődési hálódat könyv­tárosai részére évente megyénként megtartott 4—-6 napos továbbképző tanfolyam. Ezeken a falusi könyvtárosok közvetlen irányítást, útmutatást kapnak mun­kájukhoz — sokszor anélkül, hogy szakképzésben részesültek volna. így ezeknek a tanfolyamoknak továbbképzési és előképzési jellege sajátosan, és egyelőre szükségszerűen keveredik. Nyári tanfolyamokat már ezelőtt is több megyében tartottak tisztelet­díjas, vagy társadalmi munkás falusi könyvtárosok számára. A tiszteletdíjas falusi könyvtárosok legnagyobb része pedagógus, s ezek összehívására csak a nyári tanítási szünetben nyílik lehetőség, bár még ekkor is sok nehézséget 102

Next

/
Thumbnails
Contents