AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

Képei között az irodalom még Horatius arcképét említi, amely Horatzius: Poétikájának címlapján szerepel (Ford: Virág Benedek. 1801.). A felkutatott példányokból ez a kép hiányzik, így erről közvetlen ismeretünk nincs. Allegóriák, térképdíszítések Ez a kor szerette az allegóriákat, a jelképeket és a (díszítések halmozását. A térkép pedig mégnem jutott el odáig, hogy a mindennapi élet egyszerű eszköze legyen, hanem még szinte dísztárgy, amelyet képekkelrajzokkal és szimbólumokkal körítenek. A már fentebb említett és a művész megélhetését könynyítő ajánlások pedig magukkal hozzák az aj anlas szövegének, a mecénás nevének kiemelését és körüldíszítését. Az Isten hatálmától származó királyságot példázó allegória.

102 11 X 17 cm. A metszetben legfölül a Szentháromság van, melyen láncon függ a fénysugarakkal körülvett korona, majd azon nyolcágú csillag és rajta a magyar címer. A háttér Magyarország térképe volna, de abból csak egy-egy részletet emel ki. A rajz felső közepén „Sub Rege Triuno" felírás, jobboldalt „Unius inmedio: Regna Triuna stabunt", baloldalán: „Unaque Gens: Unusque Regens" és lent „Discutit Haec Tenebras". A kép aljára vésve e négy sor: „Törvény király nélkül: mint Világ nap nélkül. Király törvény nélkül: mint nap fénye nélkül. Nép előbb tesz Királyt: 's Király néppel törvényt. Királynak törvény ád: népnek Király reményt." „sculp. Franc. Karács, Pestini 1797."iö'í Dugonics oszlopa a hasonló című vershez.

104 — A 9 X 15 cm-es kép átmenet az allegória és a címlap között: a költészet múzsája babérkoszoFessler: A' három magyar nagy királyok' viselt dolgainak rajzolatja. Pest, 1815 327