AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

ban égő fáklyát emel magasra, — a tudományt és hazaszeretetet szimbolizálva. A keret térkitöltése finom munka. Később a címkép alatt Lehnhardt aláírásával találkozunk, többször Mansfeldéval, de Karácsé elmarad. Karács János: Halhatatlan halandó

92 c. művéhez „Karács Ferentz metsz." a címképet. A 7,5X^5 cm-es címkép három részre bontható. Alsó részében fekszik az elhunyt, fejrésznél és lábánál levéldíszes rajzok, a kép szemközti jobboldalán egy erős nagy fa, alatta temetőre utaló néhány sírkereszt, a kép baloldalán egy szárnyas alak pálmaággal a kezében, fölötte felhők és sugaras ég. A metszet az életet, a halált és a lélek távozását szimbolizálja. Többször találkoztunk Virág Benedek: Hunyadi László c. tragédiájának címlapjával, mely „Karács írta" aláírással jelent meg Budán 1817ben az Egyetemi nyomdában. Nemesen egyszerű, mégis a legszebb régi könyvcímlapok egyike. (9 X 14,5 icm) A metszet, a betűk, díszítmények alkalmazása, a tükör stb. híven kifejezi saját korának stílusát, szinte minden elem felismerhető benne, amely akkoriban az építészetben, festészetben, szobrászatban uralkodott. Valószínűleg ezért büszke rá az Egyetemi nyomda, mint saját kiadványára.

93 A tulajdonképpeni címet három vékony-vastag vonalú, az építészeti profillal rokon, plasztikus hatású keret fogja körül. A legkülső téglalapalakú keret és a benne levő hatszögű keret közti részben sűrű pontozású alapdíszítésből fehéren emelkedik ki mind a négy sarokban egy élesen határolt levéldíszes faág. A hatszögű és a legbelső oválkeret között apró halványabb pontozás tölti ki a teret. A címbetűk a belső keretben mind nyomtatottak, egyszerű, ízléses elhelyezésben. Kisfaludy Sándor: Hunyadi János c. históriai dráma, Buda, 1816. címlapján is „Karács script." aláírást találunk. Kevés a szöveg a 11 X 16>5 cm-es címlapon, de az egyszerű stílusú metszetet Kazinczy is dicsérte. Ugyancsak Karács metszette a Tabulae Numismaticae pro catalogo Numorum Hungáriáé ac Transilvaniae Instituti Nationalis Széchényiani.

94 c. kiadvány címlapját. A címlapon írott betűk kötött sorai váltakoznak antiqua és kurzív sorokkal. A metszett érmek között nem találkoztunk Karács aláírásával, noha mint éremvésőt is emlegeti őt az irodalom. Az 1822. évjelzéssel megjelent Auróra, melynek gondolata szintén többször felvetődött a Karács-házban, végre idegen minta szerint bécsi rajzolók és metszők képeivel született meg. Hogy miért nem alkalmazták Karácsot, nem tudjuk, de az első évfolyamok címlapjait Blaschke, Axmann, Lehnhardt stb. metszők készítik és csak 1833-ban, amikor Kisfaludy után Bajza lett a szerkesztő, akkor jelenik meg a 8 X 12,5 cm-es címlapon a „Karács metsz." signatura. Ízléses, egyszerű, több betűtípussal készült. Bár eléggé hasonlók az Auróra évfolyamainak címlapjai, mégis azt hisszük, hogy csak az 1833. évinél működött közre, utána ismét mások aláírásával vagy anélkül jelentek meg. • 325