AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

Magyar Minerva III. köt. Virág Benedek: Poétái munkáji. Pest, 1799. Trattner M. dés, hogy alkotott-e új betűtípust. Nem hisszük. Az ő érdeme a rendkívül pontos, gondos munkán kívül a különböző betűtípusok ízléses kiválasztása volt. A rézmetsző technikában jól bevált és kedvelt finomvonalú betűket alkalmazta leginkább. Nagy szakmai gyakorlatát és művészi ízlését tükrözi az a rengeteg írás, ami vésője alól kikerült. A kisebbnagyobb terjedelmű magyarázó szövegek, a sok címfelirat, földrajzi elnevezés stb. írása természetesen magán viselte szerszáma karakterét, általában finomvonalú, többször dekorált betűtípusokat alkalmazott és a betűrajzolás általános érvényű szabályait szem előtt tartva variálta az akkor használatos típusokat, főleg az antikva betűcsoport sorozatait (kurzív- és kézírás jellegűeket és azok dísz változatait), a kezdőbetűket sokszor kiemelve, a címsorokat elütő tónusban a szövegtől és élt még más díszítő elemekkel is, mint amilyen a rovátkoló díszítés, a vonalak kettőzése, árnyalás stb. Azonban díszítgetései mellett is ment maradt a kilengésektől, ízléstelenségektől és olyan műveket alkotott, amelyeket mai szemlélettel is szépnek, kiegyensúlyozottnak tarthatunk. Címképek, címlapok Az ilyenirányú alakos, betűsoros metszeteivel a könyvillusztráció történetében is helyet kapott Karács, és a „szép-könyv" kiállításokon 1—2 címlap- vagy címképdíszítésével szerepelt. Ilyen pl. a Virág: Poétái Munkái

88 mellé adott, Flór rajza után készített metszete. A' múzsákhoz