AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

Philosophia. i) a' Várfala, k) a' Várbeli Templom. Z) a' Felső Városi Szent György Teploma. m) Polgári Házak." Az épületrajzon biztos kéz és mérnöki rajzkészség látszik, árnyalt, egyenes vonalak, oszlopdíszek, sok apró figura, gömbös és alakos dísz, az épület előtti bekerített barokk szobron szárnyas alakok. Az épület előtt nagy térség, a téren — nyilván térkitöltés céljából — kétlovas hintó alakokkal, szemben négylovas szekér hordókat szállít, lovas, jövő-menő polgárok különböző öltözetekben, egy-két subás alak, polgárasszonyok, egy házaspár kutyával, gyermek apjával stb. A felhőzet tömör és kevésbé sikerült, szálló madarak töltik ki a központi épület fölötti teret. Érdekes az alakok, szerszámok, lószerszámok aprólékos rajza. Irásmetszés Karács művészi munkásságának egyik legjelentősebb része írásmetszői működése. Ez hozta számára az első elismeréseket és jövedelmének jelentős részét is ez adhatta.

59 Az írásmintákat élete végéig készítgette.

60 Ezeket és a névjegy-készítést említi leánya is, mint olyan munkát, amely a magasabb feladatoktól vonta el apját, — csakúgy mint a többi korabeli művészt, ki vándorlevél, köszöntő kártya, szakrajz, levélfej, játékkártya, szentkép stb. metszést vállalt, hogy magát fenntarthassa. Mint betűmetszőt kora is elismerte.

61 Itt csak Kazinczyt említjük, aki egyik levelében a század elején Nagy Sámuel kolozsvári főiskolai rajztanár tanítványainak „kalligraphiai mustráit az examenre" dicséri és hazafiúi büszkeséggel jegyzi meg: „hogyha egy ág mellett maradnak s a művészi polyhistorság veszedelmes útjára nem csapnak át, hazánk nem egyedül a Juncker és Karács nevével fog kevélykedhetni."

62 Lipszky térképeinek szituációit Prixnerrel csináltatja, de a betűket Karács metszi hozzá „s írása nem marad mögötte Junker és Falka betűinek."

63 A Hazai Tudósítások a csinos és tiszta írást azért tartja különösen fontosnak, mert az eddigi térképeket éppen az írás rútította el. Hogy azonban ne csak magyar, hanem egy akkori osztrák szakvéleményt is ismertessünk, nézzük, hogyan ír a magyarországi művészi állapotokról a Vaterländische Blätter: „Karács (ein Debreciner, wie mich dünkt) und Prixner (ein Pressburger) sind Autodidacti; daher vermisst man in ihren Producten Geschmack und freye Behandlung. Doch brachte es ersterer ziemlich weit. Seine Schriftgravüren und Landchartenstiche schmeicheln zwar dem Auge nicht sehr, aber sie empfehlen sich durch Sorgfalt und Präcision."

64 Ilyen tárgyú munkái: Nála rendelték meg a Rondella helyébe épülő új színházhoz (a mai Vörösmarty téren) az épület „zárókövében" elhelyezendő táblákat (egyik cink, másik réz) „A nemzet és a nemzeti nyelv kiművelésére emeltetett ezen épület" felírással. Házuknál sokan megnézték ezeket a táblákat a behelyezés előtt s tükörből olvasták a szöveget. Karács félívnyi papírra nyomatta le a szöveget és a vendégeknek emlékül adott belőle aztán. A látogatók egyike előrelátással vagy pesszimizmussal jegyezte meg: 320