AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

jeles férfival nem lehet négyszemközt beszélni." „Lám, lám! nem mond­tam" — csapott le rá a nagyhangú vitázó. „Ügy van, Kölcseyvel csak há­rom szem közt beszélhet a két szemű ember, de azért őt az isten éltesse soká, mert tisztábban lát egy szemmel is sok dolgot, mint más két szem­mel" — válaszol Karács, mire a hangulat megenyhül, a vita elsimul és mind közösen köszöntik Kazinczyt, Kölcseyt s a haza minden költőjét. 40 Ugyancsak közismert, hogy Katona József nemcsak látogatója, ha­nem lakója volt a Karács-háznak két ízben: 1811-ben és 1813-ban, írói munkásságának legtermékenyebb korszakában. Az egyik kis szobát azok­nak a fiataloknak adták ki, akik Pestre jöttek tanulni és rászorultak tá­mogatásukra. Katona itt írta többek közt a Jeruzsálem pusztulását és a Bánk bán előtanulmányait, egyes részeit. Náluk lakott egy időben Be­regszászi Nagy Pál mérnök — 1819 után a debreceni kollégium rajztaní­tója —, akinek Karács volt mestere a rajzban és rézmetszésben. Gyó­gyulni került hozzájuk Mokri Benjamin a Közönséges históriai biogra­phiai kézi lexikon szerkesztője. Kerekes Ferenc 1822-ben használja szo­bájukat hosszabb időn át (mint vendég többször), mikor a német főiskolá­ról hazajött; a magával hozott 14 láda múzeumi anyagot is itt helyezte el. — Karács szerez írásmásolásokat Fáy segítségével Both János ügyvédje­löltnek is. 41 Napi látogatója Fényes Eleknek akkor, amikor az 6 kötetes művén (Statisztikai Geographiája) dolgozik, s nyomorog gyermekeivel, mert apja kitagadta íróvá lett fiát. Ö bírta rá Trattner-Károlyit, a kiadót, hogy enyhítsen sorsán előlegezéssel. 42 Marczinkay Elek festő Karács­hoz kéri eljuttatni a segítő ajánlatokat a Kérelem egy hazafi képírónak már régen kívánt olaszországi utazása végrehajtásának felsegítéséért c. közleményében. 43 S végül a Karács-házhoz mindenki bejárhatott, aki olvasni akart, szabadon használhatta gazdag könyvtárukat, a folyóirato­kat stb. 44 Szellemileg és anyagilag tehát számottevő tagja volt Karács Ferenc a XIX. század feltörekvő polgári társadalmának. Rendkívül ügyes és pontos minden munkájában — ezt különben megkívánta a rézmetszés technikája. A könyvkiadók, könyvkereskedők és nyomdászok (Trattner, Landerer, Egyetemi ny., Paczkó, Kilián, Egaenberger, Hartleben) élénk kapcsolatot tartottak vele és szívesen vették munkáját mindenkor. Ábrák, rajzok, tervrajzok A felvilágosodás nagy áramlatának köszönhető a természettudomá­nyok, földrajz, természetrajz fellendülése. Az ilyen tárgyú könyveket a századfordulón és a XIX. sz. első tizedeiben rézmetszetű ábrákkal és raj­zokkal látták el. Karácsot mérnöki tanulmányai, a már említett gondos­sága és lelkiismeretessége nagyon alkalmassá tették az ilyen munkára. Kapott is elég szép számmal megbízást. Ezek közül többet már ismer az irodalom, 45 más részét most sikerült felkutatnunk. Bizonyára vannak még ismeretlen munkái, részben az aláírás hiánya miatt, részben azért, mert felkutatásuk csak a korabeli könyvek egyenkénti átvizsgálása út­ján lehetséges. Ilyen tárgyú 'munkái: 315

Next

/
Thumbnails
Contents