AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

gítséget nyújtott itt a kollégiumban folyó fejlett szépírásoktatás.

16 A rézmetszés pedig már Karács tanulókorában, később méginkább

17 a művészi hajlamú ifjak versenyterülete. Karács már Debrecenben foglalkozott rézmetszéssel, ha erről emlékünk nincs is. Debreceni diákkorából egy kis rajzfüzet maradt meg Figuráé Geometricae, quas delineavit Franciscus Karats. Anno MDCCLXXXIIL címmel. Dóczi Imre ezt rézmetszetnek tartja,

18 Ecsedi azonban így ír róla: „Nem rézmetszet ez a kis munka, hanem a tollnak oly biztos forgatása, a kéznek annyi ügyessége és biztossága a vonalakban, hogy első pillanatra még az avatottabb szemet is megtéveszti s csak a behatóbb vizsgálat győz meg bennünket a dolog valódiságáról és enged következtetni arra, hogy e 10 oldalon levő" és „rajzeszközökkel és szabadkézzel készült geometriai és stereometriai ábrákat, egyenes és görbe vonalakból összerótt mértani testeket" tartalmazó „148 ábrát egy fiatal főiskolai hallgató olyan kiváló alkotásának tekinthetjük, mely tekintve a kezdet nehézségeit, méltán kiérdemli elismerésünket."

19 Már az eljövendő kartográfust mutatja az a 34 táblából álló térképgyűjtemény, amely a következő elnevezést viseli: Descriptio orbis Antiqui in XXXIV. tabulas delineata per Franciscum Karats Debrecini A. P. C. N. MDCCLXXXIX. Ez ugyancsak tollrajz. A cím is „delineata"-nak vagyis lerajzoltnak mondja, mint az előbbit. E munkában jellemzőek a gondos rajzolás, a tiszta betűk, a biztos vonások, amik később is jellegzetességei Karácsnak. A lap széleit külön ábrákkal díszíti. A gyűjtemény címlapja Koeler atlaszáéval egyezik: Atlasz a vállán tartja a Földet és az allegorikus kép körül a különböző államok pénzérméi vannak kirajzolva. Karács az érmék megrajzolását — nem tudni mi okból — félbehagyta. Tanulótársai közül Csokonai Vitéz Mihály, Márton József a későbbi bécsi tanár, szobatársai, és az idősebb Pethe Ferenc voltak rá hatással.

20 Debrecen után 3 évi rektorság következik, majd korábbi tervei alapján Pestre megy, hogy mérnök legyen. Tanulmányait azonban egyre jobban kibontakozó művészi tehetsége akadályozza. Tanárai, köztük Mitterpacher és Dugonics, akiknek szintén dolgozik, biztatják, hogy teljesen a rézmetszésnek szentelje életét. Hogy magát továbbképezze Bécsbe megy, ahol az akkor már jóhírű, magyarszármazású Czetter Sámuel (orosházi) és a pozsonyi Junker Keresztély rézmetszővel kerül össze, akik tanítói és barátai lesznek.

21 Karács nem járt az Akadémiára, azonban itt már végleg elkötelezte magát hivatásának: magyar rézmetsző lesz. Több magyar művész — köztük Czetter is — Sándor cár meghívására 1809-ben Moszkvába megy és ott szép sikereket ér el. Neki is megnyílik az út külföld felé, nemcsak Oroszországba, hanem Németországba, ahol a térképkiadók keresik a jó szakembert. Állítólag még Kazinczy is biztatta, hogy ,,a művész nem egy hazáé, hanem a világé". Ö azonban ezeket az ajánlatokat a következőképpen utasítja vissza: „Ha minden magyar művész külföldön virágoztatja művészetét, akkor a magyar művészet soha nem virul fel, akkor a művész csak maga sorsán javít s nem mozdítja elő nemzete csinosodását."

22 Visszatér Pestre telve reményekkel, ambícióval 1795-ben. A magyar viszonyok szegényesek, a hazai lehetőségek összehasonlíthatatlanul szű312