AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Fazakas József: A magyar papírtörténeti irodalom bibliografiája

vízjegye.) — Röviden néhány XVI—

XVII. századi magyar vízjegyről is megemlékezik (8—9. L). — Előbb folytatásokban közölte a Magyar Könyvszemle (1907. U. F. 15. köt. 1—16., 120—144., 217—240. és 300—330 1., XVII t). Az önálló kiadvány új szedésben jelent meg. TAKÁTS Sándor: A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1900. 7. évf. 97—122., 145— 176., 193—222., 241—273. és 289—319, 1.) 272. 1.: papírmalom építése Budán, 1686 után. T[AKÁTS] S[ÁNDOR]: Ércezett papír feltalálása. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1899. 6. évf. 436—437. 1.) A XVlII. század elején feltalált „ércezett papír"-ról (metallisiertes Papier). TAKÁTS Sándor: Műveltségtörténeti közlemények. 1. A magyar molnár. 2. A magyar malom. (Századok. 1907. 41. évf. 52—56., 143—160., 236—249. 1.) 247—248. 1.: a XVII. századi zborói papírmalomról. TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. Budapest 1915—1917. 1—3. köt. 2. köt. 460—461. 1.: a XVII. századi zborói és görgényszentimrei papírmalmokról. TEVAN Andor: A könyv évezredes útja. Budapest 1956. 358 1. 48—52. 1.: a papírkészítés történetéről és technikájáról általában. THALLÓCZY Lajos: I. Apafi Mihály udvara. (Századok. 1878. 413—431., 510—532. 1.) 530—531. 1.: az erdélyi papírgyártás történetéről, főleg Apafi idejében (1661— 1690); a magyar vizjegy-gyűjtésről. — 8 db, főleg erdélyi készítésű papiros vízjegyét közli az 1635—1690. években kelt oklevelekből. THALY Kálmán: Adalékok a magyar házi ipar történetéhez 1552-ből. (Századok. 1874. 8. évf. 513—514. 1.) 514. 1.: egy XVI. századi magyar levél papirosa vízjegyének leírásával. — Ábrát nem közöl. 306