AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: Szibériai magyar lapok 1915—1921 (Bibliográfia az omszki Forradalom és Vörös Újság részletes ismertetésével)

tak fönn és ezek hol találhatók, akár eredetiben, akár fényképfelvételben. Utoljára maradnak a lapra vonatkozó irodalom adatai és a megjegyzések. Címleírásunk tehát sorrendben haladva a következő kérdésekre ad feleletet: Mi a lap címe, alcíme, megjelenési helye, mikor, mettől-meddig jelent meg, milyen időközökben jelent meg, ki szerkesztette, ki adta ki, milyen nyomdában, üzemben állították elő, milyen a lap nagysága, mérete, mely számok maradtak fenn belőle és ezek hol találhatók? Ha a felsorolt adatok közül valamelyik nem szerepel címleírásunkban, az azt jelenti, hogy az illető adat nem volt hozzáférhető számunkra, vagy a lapot magát nem láthattuk, vagy a látott lappéldányok vizsgálata az illető adatra nézve nem adott fölvilágosítást. A szögletes zárójel azt jelenti, hogy az illető adatot nem a lapfejben, vagy a nyomdai záradékban találtuk, hanem más forrásból állapítottuk meg. A kérdőjel az adat után azt jelenti, hogy az illető adat valami okból kérdéses: megállapításában bizonyosságra jutni nem tudtunk. Ny. = Nyomda. Ny. Soksz. = Kézzel írt lap, nem nyomdai úton, hanem másfajta sokszorosítással készült. Ny. kézírás: N. N. = a lapot megnevezett személy írta és indigóval, vagy kézírással sokszorosította. ? — ,? = nem tudjuk, hogy a lap mikor iindult meg és mikor szűnt meg. 4 r =^ a. lap magassága 26—35 cm. 8 r = 26 cm-nél kisebb. 2 r = 35 cm-nél nagyobb, n 2 r = 50 cm-nél nagyobb. Az adatok felsorolásába illesztett dátum, utána kettősponttal, azt jelenti, hogy az illető adat tekintetében a megjelölt időpontban változás következett be. Pl. 4 r, 1918. márc. 10: 2 r. Ez azt jelenti, hogy a lap, amely eredetileg 35 cm-nél kisebb volt, 1918. márc. 10-től kezdve 35 cm-nél nagyobb alakban jelent meg. Szögletes zárójelbe tesszük azon lapok egész címleírását, amelyeket csak az irodalomból ismerünk. Nem tesszük azonban szögletes zárójelbe 1. magát a lapcímet és 2. a szorosan vett címleíráshoz nem tartozó megjegyzéseket, a lapra vonatkozó irodalom adatait. A pontosan meg nem határozható adatok, amelyekre nézve sem a fennmaradt lapszámok, sem az irodalmi források nem nyújtanak felvilágosítást, természetszerűleg kimaradnak a címleírásból. A lap megjelenésének helyét, valamint a megindulás és megszűnés időpontját a maguk sorrendi helyén képletes módon akkor is jelöljük, ha nem áll módunkban ezeket meghatározni: ilyenkor h. n. illetve ? — ? jelzés alkalmazásával tesszük szembeszökővé ezen fontos adatok ismeretlen voltát. E két jelölésmódot, valamint a lap indulásának és megszűnésének általunk kikövetkeztetett, vagy az irodalomból vett adatát — amikor nincs szükség az adat bizonytalanságának jelzésére — nem tesszük szögletes zárójelbe. A lap megszűnése időpontjának az általunk, vagy az irodalom által ismert utolsó lapszám megjelenése időpontját tekintjük. Ha a megindulásnak, vagy megszűnésnek csak az évét tudjuk határozottan megállapítani, nem adunk közelebbi időpontmegjelölést (hónap, nap), vagy ha mégis adunk, ezt szögletes zárójelbe tesszük annak jeléül, hogy itt csak valószínűségről van szó. Eltérünk a szabványtól abban, hogy 3-nál több szerkesztő esetében is feltüntetjük minden szerkesztő nevét. 270